A tévé és a közösségi média hatalmas befolyással bír mindennapi életünkre, formálva gondolkodásunkat és viselkedésünket. Ezek a platformok nem csupán szórakoztatnak, hanem irányt is adnak számunkra, megmutatva, mi számít trendinek vagy fontosnak. A televí

Hiába vagyunk résen, ha hozzáférnek a tudatalattinkhoz, bármire rávehetők vagyunk - főleg ha sérültnek érezzük magunkat. A veszélyesnek is mondható elmekontrollról most egy szakértő vallott.

A filmek, legyenek akár hollywoodiak, akár függetlenek, szívesen nyúlnak az agykontroll ötletéhez, ami nem összetévesztendő az önfejlesztő gyakorlattal - gondoljunk csak a Videodrome-ra, a Mechanikus narancsra vagy az Egy makulátlan elme örök ragyogására. Van fantázia az agy és a memória irányításában, ez kétségtelen, de van, aki szerint ez nem csak fikció, és a kormányok mellett már a közösségi média is az agyunkban turkál, hogy befolyásolja viselkedésünket és döntéseinket.

Jason Christoff, az elmekontroll szakértője, arra figyelmeztet, hogy titkos üzenetekkel bombázzák az agyunkat, amelyek célja a engedelmesség elősegítése. Állítólag a CIA már az 1950-es években is kísérletezett az emberi elme manipulálásával, civilek, elmebetegsek és drogfüggők bevonásával az agy átprogramozására. Míg ezek a kísérletek talán már nem zajlanak nyíltan, a közösségi média új lehetőségeket biztosít a kormányok és a szórakoztatóipar számára, hogy befolyásolják az emberi gondolkodást és viselkedést.

A tudatalattink egy különleges világ, ahol a gondolataink és érzéseink mélyebb rétegei rejtőznek. Ez a rejtett terület folyamatosan hatással van ránk, formálja döntéseinket és viselkedésünket, gyakran anélkül, hogy tudatában lennénk. A tudatalatti befolyásolhatósága lehetőséget ad arra, hogy tudatosan irányítsuk életünket, például pozitív megerősítések vagy vizualizációk segítségével. Ahogyan a szavaink és cselekedeteink tükrözik a belső világunkat, úgy érdemes felfedeznünk és tudatosan alakítanunk ezt a titkos dimenziót, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból.

Christoff már a politikai elit tagjait is tájékoztatta – többek között az amerikai és a román parlament képviselőit –, hogy egy egyszerű, de hatékony trükk révén a közösségi média és a hagyományos média képes manipulálni és irányítani az emberek gondolkodását. Véleménye szerint az utánzásos rutinképződés, amely során egy adott mintát vagy viselkedést követünk, gyakran előfordul a filmek világában, de a vállalatok és a kormányok stratégiáiban is kulcsszerepet játszik. E mechanizmusra épülnek a reklámok is, amelyeknek ez a jelenség képezi az alapját.

Akár észrevesszük, akár nem, folyamatosan figyeljük a körülöttünk lévő embereket és csoportokat, mert vágyunk arra, hogy beilleszkedjünk. Az evolúció során megtapasztaltuk, hogy a közösség ereje nagyobb biztonságot nyújt, mint az egyedüllét. Az összetartozás érzése segít megvédeni minket a kihívásoktól és a veszélyektől, így természetes vágyunk, hogy a nagyobb közösség részei legyünk.

Az agyunk hatékony befolyásolása során a tudatalatti könnyedén magáévá teszi azokat az ismétlődő információkat, amelyekkel találkozik. Ez a mechanizmus arra ösztönöz minket, hogy azokat az ötleteket sajátjainkként fogadjuk el. Azért működik ilyen jól, mert a tudatos elme csak korlátozott mennyiségű adatot képes feldolgozni, míg a tudatalatti hatalmas mennyiségű információt képes befogadni. Gondoljunk csak bele: egy bulin gyakran automatikusan elfogadjuk a számunkra felkínált italokat, ahogyan azt mindenki más is teszi. Ha azonban ellenállunk egy folyamatosan ismétlődő kérdésnek, mint például a "Kérsz egy italt?", az idegrendszerünk stresszes állapotba kerülhet, ami szorongást okoz bennünk. Ezzel szemben, ha elfogadjuk a kínálatot és igent mondunk, azonnali megnyugvást tapasztalunk.

Egy régebbi és igen erkölcstelen CIA-műveletben, a Midnight Climaxben prostituáltakat utasítottak, hogy a klienseiket titokban kábítószerezzék be (LSD-vel például), míg ők közben figyelték a viselkedésüket - tükrökkel és mikrofonokkal követték nyomon a történteket. A bódító szer hatása alatt ugyanis teljesen elengedték magukat és fecsegni kezdtek. 1953 és 1964 között 144 hasonló projektet hajtottak végre, hogy kifejlesszék a legtökéletesebb bódítóanyagot és módszert a fogolykihallgatásokra.

Christoff megállapítása szerint a COVID-19 járvány idején a média tudatosan alakított narratívákat terjesztett, hogy az embereket, akár a tudatalatti szintjén, az otthonmaradásra ösztönözze. A viselkedésformáló intézetek, mint például a Behavioral Insights Team, hivatalos keretek között is működnek, céljuk pedig, hogy a magatartásunkra építve befolyásolják döntéseinket. Christoff hangsúlyozta, hogy a családtervezés is manipulált folyamat, hiszen az 50-es évek óta egyre ritkábban láthatóak nagycsaládosok a médiában. Ezen kívül a vállalatok is alkalmazzák ezeket a stratégiákat, hogy garantálják az alkalmazottak engedelmességét és lojalitását.

A szakértő egy figyelemre méltó jelenségre hívta fel a figyelmet a döntések és célok kapcsán: amikor táplálkozási szakértőként és személyi trénerként tevékenykedett, észrevette, hogy az emberek, akik célt tűznek ki maguk elé, 95%-os valószínűséggel elérik azt, ám a siker után gyakran kudarcot vallanak. Olyan érzés támad bennük, mintha az idegrendszerük zűrzavarába kerülnének, amikor a cél elérhetővé és reálissá válik. Ezen a ponton a mimetikus programozás segíthet. A mimetikus elmélet alapja, hogy az ember társadalmi lény, akinek értelmezése kizárólag másokkal való interakciókon keresztül lehetséges. Az ösztönös viselkedésekre építve a mimézis jellemzi az emberi természetet. A programozás pedig rávilágít arra, hogy bár az ember nem mindig irányítja saját viselkedését, képes arra, hogy azt befolyásolja.