Teddünk egy különleges eseményt: Mi lenne, ha megszerveznénk egy varázslatos Alma Mater Bált?

A Békéscsabai SZC Nemes Tihamér Technikum és Kollégium (Gészi) szombat este, az iskola 35. éves fennállásának évfordulója alkalmából megrendezte az Öreg diákok bálját, azaz Alma Mater Bált. A hagyományteremtőnek szánt, jótékonysági rendezvényt a CsabaPark csarnokában tartották meg, amelyre közel négyszáz vendég látogatott el.

Talán kicsit furcsának tűnhet, ha most azonnal visszautalok, de 1986-ban, a középiskolás éveim első három napját a Gészi jogelőd intézményében töltöttem. Az Alferdo Lima 611-es Ipari Szakmunkásképző Iskola (Lima Egyetem) épületgépészeti szakon indított, és ez volt az iskola történetében a második képzés, amely érettségit nyújtott az elektroműszerész szakma után. Már az elején éreztem, hogy ez a suli túlságosan is technikai irányultságú volt; az informatika és hasonló modern vívmányok még csak a jövő ígéretét hordozta. Inkább hónapokig tartó munkát jelentett volna, hogy egy vascsőből U-alakot formáljak.

A belterjes antrét követően világossá vált számomra, hogy a szombat este a bálok grandiózus éjszakájává nőtte ki magát. Révész Sándor dalából, a „Ha volna két életem”-ből jól tudjuk, milyen nehéz egyszerre két helyen tartózkodni. Az estét az Andrássy Alapítványi Bálon kezdtem, így nem meglepő, hogy némileg késve érkeztem a Gészi mulatságra. Azonban a rendezvény szervezői igazán színvonalas programokkal készültek, így a késés nem volt különösebben zavaró. Mikor megérkeztem, éppen egy volt osztálytársam, Fabulya Attila, a pálinka mestere, szórakoztatta a közönséget a színpadon, ami igazán felüdítő látvány volt.

Ahogy fentebb megírtam, az első, kvázi kísérleti képzés 1986-ban indult, a Gészi azonban 1990-ben lett független intézmény.

Fölker Csaba főigazgató, Gyulafalvi Ernő alapító igazgató és Uhljár Erik Róbert, Békéscsabai Szakképzési Centrum kancellárja - Fotó: Such Tamás / behir.hu

Fölker Csaba, az intézmény főigazgatója elmesélte, az Alma Mater Bál ötlete két éve, pattant ki párja, Nagy Katalin igazgatóhelyettes fejéből, aki egyebek mellett a rendezvény központi koordinátora és teljes szervezője volt.

Hozzátette, hogy 2003 óta tanít az iskolában, így az elmúlt húsz év során rengeteg diákot ismert meg. Nem mellesleg, számos elballagott tanuló éppen az ő közreműködésével lépi át a hétvégi rendezvények során az intézmény Kazinczy utcai küszöbét, ahol jubiláló érettségi találkozókat tartanak. Ezek az emlékezetes összejövetelek mindig felejthetetlen élményekkel gazdagítják a résztvevőket. Egy nap, mikor otthon ült, hirtelen felvillan a gondolat: "Miért ne szervezhetnénk Alma Mater Bált?"

Fabulya Ateszt Szabó Angéla, a népszerű matek tanárnő, lenyűgözte a közönséget, akit követett a Gészi Band zenekar. Ezt követően a békési Belencéres Néptáncegyüttes energetikus mozdulatai varázsolták el a nézőket, míg a mulatozók a Show&Bors Zenekar dallamaira táncoltak, dzsiggelve adtak át magukat az örömnek.

És egy kis történetem a végére... (remélem közel negyven év után a büntethetőség már elévült a)

Amikor elkezdődött az iskola, csupán néhány pillanat kellett ahhoz, hogy rájöjjek: valahogy nem találom a helyem - nem azért, mert a társaim vagy a tanárok miatt lett volna, hanem inkább a zűrzavartól. Így hát, egy kis támogatással a hátam mögött, átjelentkeztem a Középiskolába, ahol édesanyám tanított. (Hányszor hallottam tőle ezt a mondatot: "Ha nem lennék itt, már rég elbuktál volna!"; én meg mindig csak annyit mondtam: "De ha nem lennél itt, akkor talán fel sem vennének.")

Szóval most jön a sztorim sava-borsa.

Miután belevágtam a Közgép világába, fél évig úgy tűnt, hogy a naplóm egy elfeledett relikvia marad. Érdemes megemlíteni, hogy a szakközépiskolában a diákok egy hatalmas, vaskos kémiakönyvből tanulták a tantárgyat, míg a gimnazisták két kisebb könyvvel, kétszer annyi idő alatt gyakorolták a tudomány rejtelmeit. Így hát nem csoda, hogy a kémiának nem mindenki volt a rajongója. Ráadásul a tantárgyat egy meglehetősen feledékeny tanár úr oktatta, ami tovább nehezítette a helyzetet.

És így fordulhatott elő, hogyha a tanbá valakit felszólított, mindig az én nevemet diktálta be.

Október végére már nyolc 1-esem volt kémiából.