Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar újra kézbe veszi a világot Mahler varázslatos zenéjével – 2025-ös nagyszabású turnéjuk során Európa szívébe hatolnak. Helló Magyarország, itt az idő, hogy együtt ünnepeljük a zene erejét!

A Budapesti Fesztiválzenekar májusban elindítja különleges Mahler-turnéját, amely során a zeneszerző monumentális műveit hozzák el a közönség számára. A koncertsorozat nem csupán a zenét ünnepli, hanem a zenei élmény mélységét is. Forrás: Milagro Elstaksmall

2025 májusában Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar újra megmutatták, miért tekintik őket a Mahler-interpretáció kiemelkedő mestereinek. A turné csúcspontja az amszterdami Mahler-fesztivál volt, ahol a Concertgebouw híres színpadán négy koncerttel kápráztatták el a közönséget, olyan neves zenekarok mellett, mint a Berlini Filharmonikusok, a Concertgebouw Orchestra és a Chicago Symphony Orchestra. Ha figyelembe vesszük, hogy a zenekar májusban hétszer játszotta el Mahler 2. szimfóniáját, ötször a 5. szimfóniát, valamint a Gyermekgyászdalokat, akkor joggal állíthatjuk, hogy mind művészi, mind fizikai értelemben páratlan teljesítményt nyújtottak.

Amszterdam szívében, a tizenegy napos Mahler-fesztivál varázslatos időszakában, a város a zeneszerző, Mahler kultikus központjává avanzsált. Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar nem kevesebb mint kétszer varázsolta el a közönséget a zenetörténet egyik legnagyobb remekművével, a monumentális 2. "Feltámadás" szimfóniával.

Az NRC kritikájában hangsúlyozta, hogy Fischer "nem csupán a hangokat adja vissza, hanem valóban interakcióba lép velük". Vezénylése "páratlan érzékenységgel játszott a csend és a hang dinamikájával, az irónia és a mély hit elegyével, az orkánszerű erővel, valamint Mahler gyengéd emberiességével." Az előadás "hangvarázsló" erejét emelte ki, amely "zenei öleléssel vonta magához" a közönséget a szimfónia varázslatos világába. A Holland Rádió Énekkara és a két szólista - Anna Lucia Richter és Christiane Karg - "megható mélységgel" gazdagította a spirituális zárótételt. A Bachtrack kritikusa szerint a május 11-i koncert földrengés erejű élményt nyújtott: Fischer mesterien bánt a Concertgebouw akusztikájával, a dinamikai ívek, a feszültség és a katarzis lenyűgöző hatást gyakoroltak. A szólisták, Anna Lucia Richter és Christiane Karg, érzékeny jelenlétükkel, míg a Holland Rádió Énekkara különösen megrendítően tolmácsolta Mahler túlvilági üzenetét. A zárótétel grandiózusan csendült fel - "Feltámadsz, igen, feltámadsz!" - miközben a hallgatóság soraiban "senki nem maradt száraz szemmel".

A De Nieuwe Muze kritikusa az Amszterdami Mahler-fesztivál május 11-i koncertjéről szóló beszámolójában kiemelte a Budapesti Fesztiválzenekar és Fischer Iván karmester "kiváló színvonalú" előadását Mahler 2. szimfóniájában. A zenekar homogén és intenzív játékát méltatta, különösen a fafúvósok, rézfúvósok, koncertmester és ütőhangszeresek szólóit, amelyek gyakran "ragyogóak" voltak. Az Esz-klarinétos "humorral és természetes legatóval" adta elő szólóját, míg a zenekar egészének játéka "gyönyörűen, egységesen és intenzíven" szólt. A koncert végén a közönség és a zenészek "megtisztulva" találkoztak az utcán, "abban a meggyőződésben, hogy a mennyország létezik, és mindannyian megmenekültünk".

A fesztivál koncertjei során a zenekar két különböző és lenyűgöző hangversenyműsorral kápráztatta el a közönséget: a monumentális 2. szimfónia mellett a 5. szimfónia és a Gyermekgyászdalok is helyet kaptak a válogatásban. A de Volkskrant három kiemelkedő művész nevét emelte ki: Fischer Iván, Anna Lucia Richter és Szőke Zoltán. Richter a Gyermekgyászdalokban "szívszorítóan szépen" énekelt, különösen az utolsó dalban varázsolt el mindenkit felejthetetlen pillanatokkal. Mahler 5. szimfóniájában Fischer "sötét lendületet" adott a gyászindulónak, míg Szőke kürtszólója "stabil és érzékeny" volt, amit a közönség nagy tapsviharral jutalmazott. A finálé "mesteri felépítését" követően a fénylő D-dúr akkord egy olyan élményt teremtett, "mintha maga Mahler állt volna a zenekar előtt." Richter énekének szívhez szóló szépsége és hibátlan intonációja egy érzékeny és bensőséges előadást varázsolt, amely szinte a kamaramuzsikálás határvonalán egyensúlyozott.

A svájci turné izgalmas állomásai Genf, Luzern, Zürich és Bern koncerttermeiben zajlottak. A Mahler 5. szimfóniájával indult turné Genfben, ahol a közönséget elkápráztatta az előadás varázsa. A Le Temps kritikája szerint Fischer Iván szenvedéllyel teli interpretációja révén az Adagietto egy halk bánatot árasztó, szinte Schubert-i dallammá alakult. A zenekar Közép-Európa kulturális gazdagságából merítve hitelesen közvetítette Mahler sokszínű világát, amelyben balkáni, cigány, zsidó és osztrák népzenei elemek harmonikusan fonódnak össze. Fischer Iván hangsúlyozta: "Az 5. szimfónia első tételének gyászindulója nem csupán a militarizmus kritikája, hanem a holokauszt baljós előérzetét is megidézi." A koncert nemcsak a zenekar, hanem a karmester mély kulturális gyökereit és művészi elképzeléseit is hűen tükrözte.

A belgiumi Brugge-ben elhangzott a Dal a Földről, a Gyermekgyászdalok és az 5. szimfónia is. A De Nieuwe Muze "lírai és szenvedélyes interpretációról" számolt be, külön méltatva az Adagietto "gyengédségét és finomságát", amely "Mahler szerelmi mámorát idézte meg". A koncertet a kritika "fenségesnek" nevezte: a Gyermekgyászdalok bensőséges előadásában Anna Lucia Richter érzékeny, árnyalt éneklése és a zenekar finom játéka "kiegyensúlyozott egészet" alkotott.

A turné záró állomásaként Hamburgban, az ikonikus Elbphilharmonie falai között csendültek fel a Feltámadás szimfónia dallamai. A koncertre érkező közönség számára felejthetetlen élményt nyújtott a Budapesti Fesztiválzenekar, amely a Hamburger Abendblatt szerint "lenyűgöző színekkel és varázslatos hangzással hozta el Mahler univerzumát. A zene hatása magával ragadó volt."

A Budapesti Fesztiválzenekar májusi Mahler-turnéja valóban egy különleges zenei zarándoklatként értelmezhető, amely nem csupán a zenekar és a közönség, hanem Mahler műveinek új felfedezését is magával hozza. Ahogy Fischer Iván kifejtette: "A '60-as évek liberális szelleme - a szabad szerelem és a Beatles hatása - nem csupán a társadalmi normákat bontotta le, hanem a zene világát is új irányba terelte. Így vált Mahler műve egy igazi kultusz részévé." (AP News)