A kereskedelmi szövetség és a versenyhatóság eltérő nézőpontból közelíti meg a versenyhivatal vizsgálatainak eredményeit. Míg az előbbi saját érdekeinek megfelelően értelmezi az adatokat, addig az utóbbi a jogi keretek és a piaci verseny szempontjából ele
Az OKSZ hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében rámutatott, hogy a versenyhivatal által végzett ágazati vizsgálatok eddig csak tervezet formájában közzétett eredményei alapján egyértelmű, hogy a gyors áremelkedés, amely a tej, tejtermékek és tojás áraiban 2025 elején tapasztalható, nem a kiskereskedelem hibája. A felelősség inkább a beszállítói árak emelkedésére vezethető vissza.
A kereskedelmi szövetség elemzése alapján a Gazdasági Versenyhivatal arra a következtetésre jutott, hogy a beszállítói árak emelkedésének fő mozgatórugói a munkaerő költségeinek növekedése, a rezsiköltségek emelkedése, valamint a termékdíjak emelkedése. Ezek a tényezők nem csupán a jelenlegi helyzetet befolyásolják, hanem általánosan érvényesek minden élelmiszertermelő és feldolgozó vállalkozás esetében is.
A közlemény alapján a versenyhivatal elemzése rávilágít, hogy a tej és tejtermékek árazása terén a kiskereskedelmi árrés 2023 közepén drasztikusan csökkent, majd 20 százalék alá stabilizálódott. Ez a tendencia minden termékcsoportnál a nyereségek mérséklődéséhez vezetett, sőt, egyes esetekben a termékek forgalmazását már az árréstop bevezetése előtt is veszteségessé tette.
A Gazdasági Versenyhivatal megállapítása alapján a tojás fogyasztói ára is leginkább a beszállítói árak növekedését követte - emelte ki az OKSZ.
A kereskedelmi szövetség álláspontja szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által végzett vizsgálat rávilágít arra, hogy az értéklánc jövedelmi viszonyai a termelői és feldolgozói szint irányába eltolódtak. Az árrésstop következményeként a kiskereskedők veszteségekkel szembesültek, ami hosszú távon komoly fenntarthatósági problémákat vet fel.
Az OKSZ szerint ez önmagában is indokolttá teszi az árrésstop augusztus végi kivezetését, mert az intézkedés nem csökkenti az inflációs nyomást, csak elfedi azt - fogalmazott közleményében a szervezet.
A Gazdasági Versenyhivatal határozottan elutasította a kereskedelmi szövetség közleményére adott reakcióként, hogy az OKSZ politikai nyomásgyakorlás eszközeként kívánná kihasználni a versenyhatóság még folyamatban lévő jelentéstervezeteit.
A GVH hatáskörébe nem tartozik a gazdaságpolitikai intézkedések szükségességének megítélése - hangsúlyozta a versenyhivatal az MTI-nek eljuttatott nyilatkozatában.
A versenyhivatal gyorsított ágazati vizsgálatai alapján nem lehet levonni az OKSZ közleményében szereplő következtetéseket. A Gazdasági Versenyhivatal nem javasolja az árréscsökkentés eltörlését, mivel nem a kereskedők, hanem a magyar állampolgárok érdekeit képviseli - hangsúlyozta a versenyhatóság.
A GVH közleményében hangsúlyozta, hogy jelenleg számos multinacionális kiskereskedelmi cég ellen zajlik versenyfelügyeleti vizsgálat, amely a tiltott árrögzítéssel, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és a fogyasztók megtévesztésével kapcsolatos.
"A GVH megállapítása szerint az árrés mérséklése egyértelműen hozzájárult számos honfitársunk támogatásához, mivel ez alacsonyabb árakat eredményezett, amelyeket a GVH által üzemeltetett online Árfigyelő rendszerében is nyomon lehet követni."
