Felfedeztek egy különleges módszert, amely lehetővé teszi a kellemetlen emlékek eltüntetését az agyunkból.
A kellemetlen emlékek senki számára nem vonzóak, és sok esetben úgy érezzük, hogy a legjobb lenne végleg búcsút inteni nekik. Azonban van egy izgalmas hír: kutatók felfedeztek egy módszert, amellyel a múlt fájdalmas, kínos vagy szomorú pillanatait akár véglegesen is eltüntethetjük az emlékezetünkből.
A legújabb felfedezés nem csupán a negatív emlékek gyengítésére vagy eltüntetésére szolgál, hanem képes átformálni és újraéleszteni a kellemetlen múltbéli élményeket is. Ez a technika jelentősen javíthatja a pszichiátriai és pszichológiai terápiák hatékonyságát, hiszen a traumatikus emlékek törlése révén számos mentális problémára nyújthat megoldást.
A rossz emlékek eltüntetésére irányuló módszer kidolgozását egy nemzetközi kutatócsoport végezte, akik innovatív megközelítést alkalmaztak. A résztvevőktől arra kértek, hogy negatív élményekhez, mint például egy sérülés vagy egy veszélyes állat találkozása, társítsanak értelmetlen szavakat. Ezt követően, másnap, ezeknek a szavaknak a felét már pozitív asszociációkkal kellett párosítaniuk, mint például vidám tájak vagy mosolygó gyermekek képei. A résztvevőknek egy napot is adtak, hogy az alvásuk alatt az új asszociációk rögzülhessenek. Az alvás során a kutatók hangjelzésekkel is megerősítették az összekapcsolt szavakat, amelyek a nem gyors szemmozgás fázisában kerültek lejátszásra, így segítve elő a kívánt hatás elérését.
A kísérlet során az alvás szerepe különösen fontos volt, hiszen ez az állapot lehetővé teszi az agy számára, hogy megőrizze és rendszerezze az emlékeket. Számos korábbi kutatás foglalkozott már azzal, hogy miként lehetne befolyásolni ezt a folyamatot, hogy erősítsük a pozitív élményeket, vagy éppen ellenkezőleg, eltüntessük a kellemetlen emlékeket. Az alvás tehát nem csupán pihenést jelent, hanem egy aktív és elengedhetetlen része az emlékek feldolgozásának.
Az orvosok abban bíztak, hogy ezzel az összetett asszociációs technikával sikerülhet átformálniuk a kellemetlen emlékeket, újraírva ezzel a múltat.
A kísérlet során felfedezték, hogy ez a módszer valóban képes csökkenteni azokat az ellenszenvet vagy kellemetlen érzéseket, amelyek valaki vagy valami iránt tartósan kialakultak bennünk. Ráadásul a technika elősegítette a pozitív emlékek spontán visszatérését is. A kutatók a kísérlet alatt különböző műszerekkel figyelték a résztvevők agyi aktivitását. Az eszközök pedig azt jelezték, hogy az érzelmi memória feldolgozásával kapcsolatos théta-hullámok aktivitása fokozódott, amikor a lejátszott szavakat pozitív képekkel társították.
Ez a kísérlet bebizonyította, hogy a rossz emlékek törlése non-invazív, vagyis olyan orvosi eljárással is módosítható az agyban, melynek végrehajtásához nincs szükség az emberi testen át történő behatolásra. Ez az eljárás egy új lehetőséget kínál a traumával kapcsolatos emlékezés pszichológiai kezeléséhez.
Bár a kutatás még korai szakaszban van, ennek ellenére az eredmények ígéretesek. A szakemberek azonban fontosnak tartják, hogy a későbbiekben ne csak laboratóriumi körülmények között zajló vizsgálatokkal, hanem a valóságban megtörtént negatív emlékekkel is szülessenek eredmények, mert azok pontosabban is tükröznék a való világhoz kapcsolódó gondolkodás és a pozitív vagy negatív emlékek képződését.
Vajon a halálunk előtt tényleg lepereg előttünk az "életünk filmje"? Kutatók úgy vélik, megtalálhatták a választ.
A csapat véleménye szerint, ha averzív képeket mutatnak be egy laboratóriumi kísérlet keretein belül, az nem gyakorolna olyan jelentős hatást az emlékezet formálására, mint egy traumatikus élmény átélése. Az autentikus élmény hatása talán sokkal nehezebben felejthető el vagy felülírható.
