Egy friss felmérés alapján a befektetők körülbelül 75%-a tervezi, hogy visszaváltja prémium állampapírját.

A Bankmonitor legfrissebb, nem reprezentatív felmérése révén, amelyet több mint 500 válaszadó töltött ki, kiderült, hogy az inflációkövető állampapírral rendelkező befektetők közel 75%-a fontolgatja befektetéseik visszaváltását. Az érintettek egy része más típusú állampapírokra is átváltana, ám ennek ellenére várhatóan körülbelül 2700 milliárd forintnyi összeg áramolhat ki a kincstárból.

A Bankmonitor nemrégiben egy kérdőívet indított, amelynek célja, hogy feltérképezze a prémium állampapírral (PMÁP) rendelkező befektetők terveit a közeljövőben beérkező kamatok felhasználásával kapcsolatban, valamint azt, hogy tervezik-e befektetéseik visszaváltását. A felmérés során összesen 526 válaszadó vett részt, közülük 476-an birtokolnak prémium állampapírt. Fontos megjegyezni, hogy a felmérés nem reprezentatív, így nem biztos, hogy a kapott eredmények teljes mértékben tükrözik az állampapírral rendelkező lakosság általános véleményét.

A nagyságrendileg 7 ezer milliárd forint prémium állampapír kamata jelenleg igen kedvező, a kamat 17,85-19,2 százalék között alakult. Ezen kamatszint mellett számos papír a következő hetekben, hónapokban fizet kamatot. Megközelítőleg 1200 milliárd forintot fizet ki a Magyar Államkincstár a befektetőknek.

A lényeg: kérdőívben adott válaszok alapján a Bankmonitor szakértői nagyságrendileg 453 milliárd forintra becsülik azt az összeget, amelyből valamilyen másfajta állampapírt vásárolnának, vagyis mintegy 747 milliárd forint kikerülhet a piacra.

A vizsgált befektetések kamata lényegesen csökkenni fog a közeljövőben. Ennek oka világos: a szóban forgó befektetés inflációhoz kötött kamatozással működik, és az éves áremelkedés tavaly drámaian lelassult.

A befektetések éves kamatozása 3,95-5,2 százalékra módosul a következő kamatfizetési időszak után. Ilyen helyzetben sokan hajlamosak lehetnek arra, hogy átgondolják értékpapírjaik eladását, és megtakarításaikat más befektetési lehetőségek felé tereljék. A legfrissebb felmérés eredményei szerint

A Bankmonitor előrejelzése alapján a jövőben körülbelül 4835 milliárd forint értékben kínálhatnak prémium állampapírokat, ám a befektetők várhatóan 2720 milliárd forintnyi összeget nem állampapír formájában fektetnek be.

A felmérés során 476 prémium állampapírral rendelkező befektető osztotta meg elképzeléseit a közeljövőben esedékes kamatkifizetésekkel kapcsolatban.

Az érintettek számára a következő lehetőségek álltak rendelkezésre a választásra:

Ha feltételezzük, hogy a válasz nélkül maradtak döntéseikben a többi kitöltőhöz hasonlóan járnának el, akkor várhatóan körülbelül 453 milliárd forintot fordítanának állampapírok vásárlására. A fennmaradó 747 milliárd forintból 466 milliárd forintot más típusú befektetésekbe helyeznének, 148 milliárd forintot ingatlanok megvásárlására fordítanának, míg 132 milliárd forintot szabadon költenének el, mondhatni, élveznék a magyarok.

A kamatkifizetések mellett egy fontos kérdés merül fel: mi történik az alacsonyabb kamatokra váltó befektetésekkel? Az idei év során körülbelül 500 milliárd forint fog lejárni a 7 ezer milliárd forintnyi összegből. Ezért a magyar állampolgárok körülbelül 6500 milliárd forintnyi megtakarítás jövőjéről hozhatnak döntéseket.

A 476 résztvevő közül 23-an rendelkeznek lejáró befektetéssel, míg a fennmaradó 453 fő 74,39%-a a kamatfizetést követően valamikor szeretné visszaváltani vagy értékesíteni meglévő állampapírját. Ez körülbelül 4835 milliárd forintnyi inflációkövető állampapírról való lemondást jelentene. Különösen fontos kérdés, hogy a befektetők milyen lépéseket terveznek az így felszabaduló tőkével.

A kérdőívet kitöltők számára itt is számos lehetőség állt rendelkezésre a választásra:

A Bankmonitor által készített becslés szerint a kérdőívben megadott válaszok alapján a 6500 milliárd forint összegű nem lejáró állományból 4835 milliárd forint értékben válthatják vissza a magyarok. Ebből a visszaváltható összegből körülbelül 2115,5 milliárd forintot más állampapírokra fordíthatnak, míg 634,6 milliárd forintot ingatlanvásárlásra költhetnek. Emellett 1994,6 milliárd forintot különböző más befektetésekbe fektethetnek, és 90,6 milliárd forintot el is költhetnek, azaz felhasználhatnak.

A kérdőív keretein belül a Bankmonitor felmérte a prémium állampapír aktuális kamatlábát, valamint a kamatforduló után várható új kamatszintet is.

A 476 főből 359-en, a válaszolók mintegy háromnegyede tisztában voltak a jelenlegi kamatszintekkel, a PMÁP kamatát 15 százalék feletti szintre helyezték.

Az adott kérdéshez választható alternatívák:

Míg a kamatfordulót követő alacsonyabb kamatokat is nagyságrendileg jól belőtte a válaszolók közül 387 fő. Ennyien jelölték, hogy a kamat 3,5-5,5 százalék közé csökken. Ez a szám különösen jó annak fényében, hogy 12 főnek lejár a papírja, ezért nem jelölt új kamatot.

A téma kapcsán választható lehetőségek:

Vagyis a befektetők nagy része a helyzet, a kamatkörnyezet ismeretében hozná meg döntését.

A kérdőív keretein belül a szakértők véleményét is kikérték arról, hogy pontosan mekkora összeget fektettek be a prémium állampapírba.

Az alábbi lehetőségek közül lehetett választani:

A nagyobb megtakarítási összeggel rendelkezők közül többen váltanák vissza a kamatfizetést követően prémium állampapírjukat és az így felszabaduló összegből kevesebben vennének más típusú állampapírt. Vagyis a felmérés alapján a befektetési összeget is figyelembe véve még nagyobb lenne a kiáramlás, mint ahogy fentebb szerepelnek.

Természetesen egy személy számos helyen elhelyezhetné a kamatot és a felszabaduló tőkét, de a kérdőív kitöltésénél csak egyetlen, számára leglényegesebb célt lehetett megjelölni.

A kérdőív nem tekinthető reprezentatívnak, azonban a benne szereplő válaszok alapján jelentős összegű pénz áramlása várható a kincstár irányába. Felmerül a kérdés: mit tervez a Magyar Államkincstár (MÁK)? Van-e egyáltalán szándékuk arra, hogy a felhalmozódott pénztömeg egy részét visszatartsák?

Eszköz természetesen rendelkezésére áll az államnak. Akár a visszaváltási költségen is lehet módosítani (például kedvezőbb árfolyamot kínálni annak, aki a felszabaduló összegből másik állampapírt vásárolna), illetve az elérhető új befektetések kamatán is lehet emelni.

A jövőbeli lépések szempontjából izgalmas kérdés, hogy a befektetők milyen döntéseket hoznak. Az első jelentős kamatfizetés már január 20-án lezajlott, ami újabb mérföldkő lehet az események alakulásában. Érdemes figyelni, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) milyen válaszlépéseket fontolgat, és hogy szükségesnek tartja-e reagálni a kialakult helyzetre. Terveznek-e valamilyen intézkedést, vagy megközelítést, amely tükrözi a piaci környezet változásait?