Soha nem tapasztalt kettős robbanás látványát örökítették meg a csillagászok, amely új fényt derít a világegyetem titkaira.

Csillagászok először rögzítették vizuálisan is, hogy egy halott csillag kétszer is felrobban. Ez a felfedezés megváltoztatja az eddigi ismereteket arról, hogy hogyan válhat egy csillag szupernóvává - közölte a Space.com.

A felfedezést a Very Large Telescope (VLT) és annak Multi Unit Spectroscopic Explorer (MUSE) nevű műszere tette lehetővé. A kutatók ezzel a fejlett technológiával a Földtől körülbelül 60 ezer fényévnyire elhelyezkedő Dorado csillagképben található SNR 0509-67.5 nevű, több száz éves szupernóva-maradványt tanulmányozták. Az elemzés során olyan struktúrákat fedeztek fel a robbanás törmelékében, amelyek azt sugallják, hogy a csillag nem csupán egyszer, hanem kétszer robbant fel.

A témánkban szereplő égitest egy fehér törpe, amely egy olyan csillagmaradvány, ami a Naphoz hasonló tömegű csillagok fúziós üzemanyagának kimerülése után alakul ki. Ezek az égitestek a csillagfejlődés végső állomásai, ahol a fúziós folyamatok leálltak, és a csillag a saját gravitációja alatt összehúzódott, míg végül egy kompakt, forró, de már nem fúziós állapotba került.

A fehér törpék robbanásai rendkívül fontos szerepet töltenek be a csillagászat világában. Bár jelentőségük nyilvánvaló, a robbanásokat kiváltó mechanizmus pontos működése még mindig megfejtésre váró rejtély maradt.

- mondta Priyam Das, a kutatási csapat vezetője.

A tudósok egyetértenek abban, hogy a jelen tanulmányban is vizsgált, Ia típusú szupernóvák kétcsillagos rendszerekben keletkeznek, ahol az egyik csillag fehér törpévé válik. Ha ez a halott csillag elég közel kering élő társához, vagy ha a társ felduzzad, a fehér törpe anyagot von el a társcsillagtól. Ez addig folytatódik, amíg az ellopott anyag felhalmozódása miatt a fehér törpe tömege átlépi az úgynevezett Chandrasekhar-határt, ami a fehér törpék maximális tömegét jelöli (a Nap tömegének mintegy 1,4-szerese).

A kettős detonáció elmélete alapján bizonyos körülmények között a fehér törpék képesek anyagot elvonni a társcsillagtól, miközben körülöttük egy héliumból álló burkot alakítanak ki. Ez a burok fokozatosan instabillá válik, míg végül egy kritikus ponton begyullad, ezzel elindítva az első detonációt. Az így keletkező robbanás lökéshullámot generál, amely a fehér törpe belseje felé terjed, és végül eléri a csillag magját, ami aktiválja a második detonációt – ez a jelenség a valódi szupernóva.

A szöveg egyediségének érdekében itt egy alternatív megfogalmazás: "Az Ia típusú fehér törpe szupernóvák megértésében kulcsfontosságú, hogy ez a jelenség már jóval azelőtt bekövetkezhet, hogy a csillag halála során a tömege elérné a Chandrasekhar-határt."

A legfrissebb kutatások során a tudósok felfedezték, hogy a kettős detonációs folyamat egyedi "ujjlenyomatot" hagy a szupernóva maradványain. Ezt a jelenséget most már vizuálisan is megerősítették az SNR 0509-67.5 körülbelül 400 éves maradványaiban, amelyet először 2004-ben azonosítottak a Nagy Magellán-felhő területén.