A gazdák súlyos veszteségekről számoltak be, amelyek mély nyomot hagytak a mezőgazdasági közösségekben.

A termelők többsége próbálta megvédeni magát, de a sarkvidéki eredetű fagy ellen szinte alig akadt hatékony védekezési mód.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a lehető legnagyobb lefedettségre törekedve elvégezte a hazai gyümölcsültetvényeket ért áprilisi fagykárok felmérését.

A kutatás környezete és megközelítése

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alapos vizsgálatot végzett az áprilisi fagy által érintett hazai gyümölcsültetvények károsodásának felmérése céljából. Az adatgyűjtés során arra törekedtek, hogy a lehető legszélesebb körű és reprezentatív képet kapjanak, ezért két különböző módszert alkalmaztak:

A gyümölcstermelők körében 2025. április 8. és 16. között online kérdőív formájában zajlott a károk átfogó felmérése, amelynek célja a tavaszi fagyok hatásainak feltérképezése. A kérdőív még mindig elérhető, így a szakemberek folyamatosan várják a válaszokat. Az adatgyűjtést telefonos interjúkkal is kiegészítették, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a helyzetbe. Ezen interjúk során a termelők mellett a szektor különböző szereplőit is megkeresték, beleértve a termelői csoportokat (TÉSZ), kereskedőket, feldolgozókat, integrátorokat és szaktanácsadókat, akik széleskörű rálátással rendelkeznek az ágazatra.

Az online kérdőívet összesen 546 vállalkozás töltötte ki, amelyek 13 379 hektárról szolgáltattak részletes adatokat (ez a 70 771 hektár gyümölcsültetvény-felületünk 19%-a). A telefonos interjúkkal együtt - a halmozódásokat leszámítva - mintegy 20-25 ezer hektárra nyílt rálátásuk, ami a teljes hazai ültetvényfelület 30-35%-a, de a "valódi árutermelést" végző kb. 50 ezer hektárnyi gyümölcstermő területnek közel fele. Mindezek alapján a felmérésük jó reprezentáltságúnak tekinthető.

A kérdőívet kitöltő 546 vállalkozás közül 61%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében tevékenykedik. Ezen kívül a Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun Szolnok vármegyék, amelyek szintén az északi és északkeleti gyümölcstermesztési régió részei, együttvéve a megkérdezett vállalkozások 67%-át képviselik. A második legjelentősebb gyümölcstermesztő körzet Bács-Kiskun és Pest vármegyéből származik, ahol a beérkezett kérdőívek 11%-a érkezett. Tolna vármegye is viszonylag jelentős jelenléttel bír, a kérdőívek 7%-át adva. A többi térségből érkező válaszok aránya körülbelül azonos.

Az 546 kérdőív összesen 13 379 hektárnyi ültetvényfelületet ölel fel. A termőterületek megoszlása a következőképpen alakul: az északi és északkeleti termelési régióból származik a kérdőívek 62%-a, míg Pest és Bács-Kiskun vármegyékből a válaszok 15%-a érkezett. A fennmaradó 23% a többi térségből származik.

A kérdőívek eredményei (akár a vállalkozások száma, akár a termőterületek szerinti megoszlást nézzük) jól tükrözik a hazai ültetvényfelületek területi megoszlását: a 70 771 hektár hazai gyümölcsültetvénynek ugyanis 53%-a található az északi és észak-keleti országrészben, 19%-a Pest és Bács-Kiskun vármegyékben, 28%-a pedig más térségekben.

A kármérték a virágokra és a gyümölcskezdeményekre vonatkozik, nem pedig a várható terméskiesés mértékére! Jelenleg azért lehet csak tágabb intervallumban megadni a kármértéket, mert az jelentősen függ térségtől, mikrokörzettől, egy ültetvényen belül is a domborzati viszonyoktól, illetve jelentős a differencia fajon belül fajtánként is. Mindezek pedig nehezítik a tisztánlátást, illetve egy átlagos országos kármérték meghatározását - írja a fruitveb.hu.

Cikkünk folytatódik az ajánló alatt! Ne hagyd ki ezt a kivételes lehetőséget a szárítók, tisztítók és még a teljes infrastruktúra modernizálására! + VIDEÓ Hirdetés

Mit adjunk a napraforgónak, kukoricának, szójának, cukorrépának? Hirdetés

**Piaci Körkép: Támogatási Lehetőségek a Szárítók, Tisztítók, Tárolók és Vetőmagüzemek Számára - Heti Körkérdés Extra Hirdetés** Fedezd fel a legújabb pályázati lehetőségeket, amelyek célja a mezőgazdasági szektor innovációjának elősegítése! A szárítók, tisztítók, tárolók és vetőmagüzemek számára nyílt pályázatok új távlatokat nyithatnak a fenntartható fejlődés és a termelési hatékonyság növelésében. A támogatási program keretében olyan technológiai fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek hozzájárulnak a termények minőségi megőrzéséhez és a költségek optimalizálásához. Ne hagyd ki ezt az alkalmat, hogy vállalkozásod fejlődését elősegítsd! Tudd meg, hogyan pályázhatsz, és miként használhatod ki a nyújtott támogatásokat a legjobban! Érdeklődj a részletekről, és légy része a mezőgazdasági innovációnak!

Traktor- és géplopási hullám Nyugat-Európában Hirdetés

Már könnyezik a szőlővessző, indul a vegetáció! Hirdetés

Terménytárolóra pályázna? Hirdetés

**Tavaszi Felkészítés a Vetőgépekhez: Lépésről Lépésre a Szakszerű Állapotfelmérés** + VIDEÓ Ahogy a tavasz közeledik, elérkezett az idő, hogy a vetőgépeinket felkészítsük az új szezonra. De hogyan végezzük el a szakszerű állapotfelmérést? Ebben a cikkben részletes útmutatót adunk a vetőgépek tavaszi ellenőrzéséhez, hogy biztosítsuk a zökkenőmentes működést és a maximális termelést. Ne felejtsd el megnézni a videónkat is, amely bemutatja a folyamatot! 1. **Általános Ellenőrzés**: Kezdjük egy alapos vizuális átvizsgálással. Ellenőrizzük a gép állapotát, a kereteket, a csatlakozásokat és a különböző alkatrészeket. A repedések és rozsdásodás jeleit keressük. 2. **Mechanikai Rendszerek**: A vetőgép mechanikai részeinek működését is ellenőrizzük. Győződjünk meg arról, hogy a fogaskerekek, láncok és szíjak megfelelően működnek, és nincsenek-e kopás jelei. 3. **Elektronikai Ellenőrzés**: A modern vetőgépek gyakran tartalmaznak elektronikus rendszereket. Ellenőrizzük a vezetékeket, érzékelőket és a vezérlőegységeket, hogy minden megfelelően működik-e. 4. **Kalibrálás**: A vetőgép kalibrálása elengedhetetlen a pontos vetéshez. Ellenőrizzük és állítsuk be a vetési mélységet, a magadagolást és a sortávolságot. 5. **Tisztítás**: Ne feledkezzünk meg a gép tisztításáról sem. A maradék magok és szennyeződések eltávolítása segít a zavartalan működésben. A videónkon részletesen bemutatjuk ezeket a lépéseket, hogy te is könnyedén felkészíthesd vetőgépedet a tavaszi munkákra. Kattints a lejátszásra, és tudd meg, hogyan érheted el a legjobb eredményeket!

Íme a peronoszpóra rémálma – egy figyelmeztetés a kertészek számára! A peronoszpóra, ez a titokzatos gomba, nem csupán a növények egészségét fenyegeti, hanem a szívünket is megdobogtatja, amikor a szép zöld levelek hirtelen sárgára váltanak. Ráadásul a harc vele nem csupán a növényvédelmi spray-k használatáról szól, hanem a tudatosságról és a megelőzésről is. Ne hagyd, hogy a peronoszpóra rémálma valóra váljon a kertedben! Ismerd meg a hatékony védekezési módszereket, és tedd egyedivé a zöld oázisodat!

Az áprilisi fagyok különleges jelenségei a tavaszi időszaknak, amikor a természet ébredése és a hideg időszak utolsó leheletei találkoznak. Ezek a fagyok gyakran meglepik a kertészeket és a mezőgazdasági termelőket, hiszen a nappali hőmérsékletek már kellemesen melegek, de az éjszakák hűvösre fordulhatnak. Ezek a fagyok általában hirtelen érkeznek, és gyakran nem tartanak tovább néhány napnál, mégis elegendő kárt okozhatnak a frissen kihajtott növényekben. A levegő hőmérséklete ilyenkor akár 0 °C alá is süllyedhet, ami különösen veszélyes lehet a virágzó gyümölcsfákra és a zöldségnövényekre. A fagyok megjelenése nem csupán a hőmérséklet csökkenésének következménye, hanem a meteorológiai viszonyok összetett játékának eredménye is. Az áprilisi napok hosszú, világos órái és a még hűvös éjszakák kombinációja kedvez a fagyos éjszakák kialakulásának. Az ilyen időszakokban a talajfelszín gyorsan lehűl, míg a levegő viszonylag melegebb maradhat, ami a fagyok kialakulásához vezet. A fagyok elleni védekezés érdekében számos technika létezik, mint például a növények takarása, a füstölés vagy akár öntözés is, hiszen a víz hőmérséklete megakadályozhatja a fagy kialakulását. Az áprilisi fagyok tehát nemcsak a termelők kihívása, hanem a természet ciklusainak izgalmas része is, amely emlékeztet minket a tavasz törékeny szépségére.

A Magyarországot április 5-én elérő markáns hidegfront mögött sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el a térséget, már április 06. reggelre is nagy területen alakult ki gyenge éjszakai fagy erős széllel és alacsony relatív páratartalommal (utóbbi jelentősége, hogy a növények szöveti hőmérsékletét jobban tükröző ún. nedves hőmérséklet 3-4 fokkal volt a száraz hőmérséklet alatt, ami már ekkor okozhatott komoly, de "rejtett" károkat).

Április 7-re (hétfő) virradóan jelentős lehűlés tapasztalható az ország több pontján, kivéve az északnyugati területeket (Kisalföld), a Dunántúl déli és dél-nyugati szegmenseit, a Duna-Tisza közét, valamint a Balaton közvetlen környékét. Az országos szinten elérhető hőmérséklet -2 és -6 fok között mozog. Különösen aggasztó a helyzet a gyümölcstermesztés szempontjából, mivel az északi és északkeleti országrészekben, ahol a hazai gyümölcstermő terület 53%-a található, a hőmérséklet -6 és -9 fok közé süllyedt. Ez a hőmérséklet már komoly károkat okozhat a gyümölcsfajtákban, függetlenül azok típusától. A legnagyobb károk a Dunántúl keleti részén (Tolna és Somogy vármegyék egyes területein) és az Alföld déli részein várhatóak.

Április 08-ára (kedd) virradó éjszaka a helyzet megfordult: országszerte általában mérsékelt fagyok voltak jellemzőek, de az előző éjszaka "megkímélt" Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket (vagyis a hazai ültetvényfelület mintegy 20%-át) sújtotta többnyire -4 és -9 fok közötti fagyhatás, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett el.

Mindezek alapján a lehűlések területi kiterjedését nézve már eleve úgy tűnt, hogy mindössze a Kisalföld, a Balaton közvetlen térsége, illetve a Dunántúl déli és dél-nyugati részének egyes körzetei vészelték át a két kritikus éjszakát mérsékeltebb lehűlésekkel, de e térségekben a hazai gyümölcstermő ültetvényfelületnek mindössze kb. 20%-a található. Az április 07-ei és 08-ai fagyok során tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 80%-át érintették közepes mértékű vagy jelentős lehűlések - olvasható a fruitveb.hu összefoglalójában.

A Magyarországot április 5-én elérő erőteljes hidegfront mögött sarkvidéki eredetű légtömeg uralkodik a térségben - fotó: pixabay.com.

A fagy által okozott károk kockázata ebben az időszakban minden gyümölcsfaj esetében jelentős mértékben megnőtt.

A gyümölcsfák fenológiai állapota rendkívül változatos volt, ami érthető okokból kifolyólag aggasztó. A kajszibarack szinte mindenütt befejezte virágzását, és már a kisgyümölcsök fázisába lépett. Az őszibarack ezzel szemben a virágzás kezdeti szakaszában tartózkodott, éppen a sziromhullás előtt. A körte, a cseresznye és a szilva virágzása vagy már megkezdődött, vagy a virágzás küszöbén állt. Az alma, állapotát tekintve, egy-két hétre volt a virágzás kezdetétől, és ebben az időszakban zöldbimbós, pirosbimbós vagy ballonállapotban volt, míg a meggy általában fehérbimbós állapotban várta a megfelelő időt a virágzásra.

A szamóca állományok különböző termesztési módszerektől függően már a sérülékeny fenológiai stádiumaikban tartózkodnak. A dió és a bodza még nem kezdtek el fakadni, de a virágrügyek ebben az időszakban már könnyen megsérülhetnek, főként bizonyos érzékeny diófajták esetében. A kár mértéke azonban csak később, a virágzás időszakában válik nyilvánvalóvá.

Hangsúlyozták, hogy a gyümölcstermelők különféle fagyvédelmi technikákat alkalmaztak, ám a sarkvidéki eredetű, rendkívüli fagyokkal szemben a védekezés szinte lehetetlen, vagy csupán minimális hatékonysággal képes enyhíteni a károkat, még a legfejlettebb fagyvédelmi eljárásokkal is.

Az országos károk nagyságát tovább súlyosbítja, hogy a fagyhatás rendkívül hosszan, mintegy 12 órán keresztül érvényesült. Ebből körülbelül 6-8 órán át a legkritikusabb területeken a hőmérséklet különösen alacsony volt.

A fagykárok mértéke (virágkár, kisgyümölcskár)

A felmérés egyik lényeges aspektusa, hogy a kármérték kizárólag a virágokra, valamint a már elvirágzott kajszi gyümölcskezdeményekre vonatkozik. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy az így kapott adatok nem a várható terméskiesés mértékét tükrözik, így az elemzés nem tekinthető termésprognózisnak!

A kérdőívek nem az országos viszonyokat tükrözik, azok "csak" az online kérdőívet kitöltő válaszadók saját méréseit, véleményét összegzik - jóllehet egészen magas reprezentáltság mellett.

A virágok és a kisgyümölcsök esetében a károk mértékéből nehéz konkrét következtetéseket levonni a várható termésről. Ennek ellenére, néhány általános megfigyelést érdemes figyelembe venni:

A totális fagykár, amely a virágok és a kisgyümölcsök teljes pusztulását jelenti, azt eredményezi, hogy az ilyen ültetvények gyakorlatilag terméstelenek maradnak. A 80-99%-os kár esetén számottevő terméskiesésre lehet számítani, azonban ha a virágzás erőteljes és az időjárás is kedvezően alakul, akkor mégiscsak valamilyen mértékű termésre lehet esély. Fontos megjegyezni, hogy 90%-os virágkár már általában olyan mértékű terméscsökkenést hoz, hogy a megmaradt termés betakarítása gazdaságilag nem éri meg. A 40-80%-os kár esetén a terméskiesés részleges, de a megmaradó gyümölcsök mennyisége nagymértékben függ a virágzás intenzitásától, a megmaradt egészséges virágok és gyümölcsök számától, valamint a virágzás alatti és az azt követő hat hetes időjárástól. Mivel sok tényező befolyásolja a helyzetet, az ilyen ültetvényeken a várható termés mennyisége nehezen előrejelezhető: kedvező körülmények között akár bőséges termés is várható, míg kedvezőtlen időjárás esetén a helyzet drámaian megváltozhat. Ha a virágzás kedvező, és a következő hat hét időjárása is támogatja a növények fejlődését, akkor a 0-40%-os kárt szenvedett ültetvények is képesek lehetnek teljes termést produkálni.

A fagykárok területi elhelyezkedése vonatkozásában - a lehűlések fentebb jellemzett mértékének megfelelően - a következő kép rajzolódik ki: súlyosan károsodtak a Magyarország északi és észak-keleti országrészében, a Duna-Tisza közén, az Alföldi déli részén, továbbá a Tolna vármegyében és Somogy vármegye egyes térségeiben található gyümölcsültetvények, mivel itt alakultak ki a legalacsonyabb hőmérsékletek.

Mérsékeltebbek a károk az északnyugati országrész (Kisalföld), a Dunántúl déli és dél-nyugati része, valamint a Balaton közvetlen térsége gyümölcsültetvényeiben azzal, hogy ezekben a térségekben is vannak olyan mikrokörzetek, amelyekben jelentősek a károk.

A terméskiesés mértékének és a gyümölcsök hozamának előrejelzése jelenleg még kihívásokkal teli feladat - fotó: pixabay.com

A fagykárok gyümölcsfajok szerinti mértéke meglepő

A fagykárok gyümölcsfajok szerinti mértéke bizonyos szempontból meglepő, mivel nem mindig tükrözi a fenológiai érzékenység alapján várható helyzetet. A legfrissebb felmérések eredményei szerint a következő kármértékeket regisztrálták:

A kajszibarack és őszibarack esetében a fagykárok rendkívül súlyos következményekkel jártak, hiszen a virág- és kisgyümölcskárok mértéke jellemzően 80-100% között mozog. A kajszi virágzása április 7-8-ra befejeződött, és már kisgyümölcs állapotban volt, amikor a károk bekövetkeztek. A 136 adatszolgáltató vállalkozás adatai szerint a kajsziültetvények 60%-ában tapasztalható totális kisgyümölcskár, ami azt jelenti, hogy ezekben a kertekben nem várható termés. Ezen kívül a kajszibarack ültetvények 20%-ában jelentős terméskiesésre lehet számítani, mivel a kisgyümölcskárok mértéke 80-99% között van. A kismértékű (10%-os) fagykárt szenvedett ültetvények aránya elhanyagolható, míg a fennmaradó 10%-ban részleges károk figyelhetők meg, ahol a termés kimenetele még bizonytalan. Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet az őszibarack esetében is, ahol az ültetvények 46%-ában totális virágkárt tapasztaltunk, és 23%-ában a virágok 80-99%-a elpusztult. Csak 21%-ban figyelhetők meg 40% alatti virágkár-mértékek, ami még lehetőséget adhat egy elfogadható termésre. A cseresznye kárai hasonlóan alakulnak az őszibarackhoz, hiszen a 110 adatszolgáltató vállalkozás adatai szerint az ültetvények kétharmadában 80% fölötti virágkárok mérhetők, míg csupán 19% azoknak a kerteknek az aránya, amelyekben a károsodott virágok aránya nem haladja meg a 40%-ot. Bár az alma virágzása 1-2 héttel később kezdődött, a károk itt is jelentősek: a 381 adatszolgáltató vállalkozás adatai alapján az ültetvények 30%-ában totális a virágkár, 46%-ában pedig 80-99% közötti kármértéket tapasztaltunk. Mindössze a kertek 7%-ában van olyan virágkár, amely 40% alatti, így ezek még reményteljes termést ígérhetnek. A kártétel mértéke különösen aggasztó, mivel a hazai almatermő területek ¾-e a legnagyobb lehűlésekkel sújtott Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, ahol a -5 és -9 fok közötti hőmérsékletek már a zöldbimbókat is elpusztították. A körte fagykárait országon belül változó mértékben tapasztaljuk, azonban átlagosan mérsékeltebbek, mint a korábban említett gyümölcsfajok esetében. Még így is közel 49% azon ültetvények aránya, ahol a virágkár mértéke meghaladja a 80%-ot. A szilva már számos területen a virágzás fázisába lépett, míg a meggy általában közvetlenül a virágzás előtt állt. A kár mértékek fajtánként és földrajzi helyszínenként is változóak, de összességében kedvezőbb a helyzet, mint más csonthéjas vagy almatermésű gyümölcsfajok esetében. E gyümölcsfajok ültetvényeinél körülbelül a felében még remény van egy jó, vagy legalábbis elfogadható termésre, azonban kérdéses, hogy a közvetlen fagykárosodást nem mutató virágok "megfáztak-e" annyira, hogy a következő 6 hét során, a természetes tisztulás folyamata alatt, lehulljanak a fáról. A szamóca állományokról még nem áll rendelkezésünkre tiszta kép, de valószínűsíthető, hogy itt is több 10%-os virágkár mértéke figyelhető meg, még a takart állományokban is. Ezért részleges terméskiesés várható, de a mértéke még nem becsülhető meg. A dió és a bodza még nem kezdett el virágozni, de már itt is kialakulhattak rejtett károk, amelyekről csak a virágzás után 4-6 héttel kapunk majd információt.

A gyümölcstermesztés várható hozamcsökkenésének pontos mértékéről, valamint a gyümölcsök terméséről még korai lenne véglegesen nyilatkozni. Az első, részletesebb termésbecslést várhatóan csak május közepén tudják elvégezni, amikor a felmérést újból elvégzik. Jelenleg azonban már egyértelmű, hogy a gyümölcságazat, amelynek termelési értéke 120 milliárd forint körül mozog, több tízmilliárd forintos kárt szenvedett el - olvasható a fruitveb.hu portálon.

Indexkép: pixabay.com