Dohányzás és szívinfarktus: Miért jelent komoly veszélyt és hogyan mérsékelhetjük a kockázatot? A dohányzás napjaink egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása, amely nem csupán a tüdőre, hanem a szív- és érrendszerre is rendkívül káros hatással van. A sz

A szív- és érrendszeri betegségek egyik legnagyobb kihívást jelentő rizikófaktora a dohányzás. Azok, akik füstölnek, akár 2-3-szor nagyobb valószínűséggel szenvednek el szívinfarktust, és már napi 1-5 szál cigaretta is jelentős mértékben növeli a szív- és érrendszeri események kockázatát, amint azt az Európai Kardiológus Társaság 2023-as ajánlásai is hangsúlyozzák.

A cigarettafüstben található több ezer kémiai anyag közül számos bizonyítottan károsítja az érfalakat. A belélegzett részecskék a tüdő hajszálerein keresztül bekerülnek a vérkeringésbe, ahol:

Friss kutatások rámutattak, hogy a dohányzás már rövid időn belül is drámaian növeli a trombózis kockázatát, mivel serkenti a vérlemezkék aktivitását, ezzel elősegítve a vérrögök kialakulását. A passzív dohányzás sem veszélytelen: az Európai Kardiológus Társaság 2023-as ajánlásai alapján a rendszeres kitétel a dohányfüstnek akár 25%-kal is megnövelheti a szívinfarktus valószínűségét.

A szívinfarktus akkor következik be, amikor egy koszorúér hirtelen teljesen elzáródik. Ezt a jelenséget gyakran megelőzi a hosszú távú érelmeszesedés, amely fokozatosan okozza az erek szűkülését. Az érintettek gyakran tapasztalnak előzetes tüneteket, mint például az angina pectoris, ami terhelésre jelentkező mellkasi nyomást vagy szorítást jelent. Ilyen esetekben elengedhetetlen, hogy a beteg minél előbb orvosi segítséget kérjen, mivel a tünetek idejében történő észlelése lehetőséget adhat a súlyosabb következmények, így a teljes érelzáródás megelőzésére.

Az ér elzáródása után az adott koszorúér által ellátott szívizomrész nem kap elég oxigént, és a sejtek pusztulni kezdenek. Az időablak kritikus: a tünetek kezdetétől számított első 120 percben végzett szívkatéterezés jelentősen javítja a túlélési esélyeket és a szívizom megmentését.

A szívinfarktus, vagy ischaemiás szívbetegség, akkor következik be, amikor a szívizomhoz vezető artériák, leggyakrabban a koszorúerek, elzáródnak vagy szűkülnek. Ez a folyamat gyakran a zsírlerakódások, úgynevezett plakkok felhalmozódása miatt történik, ami a véráramlás csökkenését eredményezi. Amikor a szívizom nem kap elegendő oxigént és tápanyagot, a sejtek károsodnak, és ha a vérkeringés nem áll helyre időben, akár el is halhatnak. A szívinfarktus tünetei változatosak lehetnek: a leggyakoribb a mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés, amely a karokba, hátba, állkapocsba vagy hasba sugározhat. Ezen kívül légszomj, izzadás, szédülés vagy hányinger is jelentkezhet. A tünetek hirtelen lépnek fel, és különböző intenzitással jelentkezhetnek. Fontos, hogy a szívinfarktus első jeleinél azonnal orvosi segítséget kérjünk, mivel az időfaktor kulcsfontosságú a szívizom védelme szempontjából. Minél hamarabb kapja meg a beteg a szükséges kezelést, annál nagyobb esély van a szívizom sérülésének minimalizálására és a gyógyulásra.

Az Európai Kardiológus Társaság 2023-as irányelvei hangsúlyozzák, hogy a dohányzás bármilyen mértékű formája, még az alkalmi cigarettázás is, komoly veszélyt jelent a szív- és érrendszer egészségére. Nincs olyan szint, amely biztonságosnak tekinthető, így a legjobb döntés a dohányzás teljes elkerülése.

Érdemes megemlíteni, hogy a dohányzásról való leszokás jelentős hatással van a szívinfarktus kockázatára: a leszokott páciensek 30-50%-kal kisebb valószínűséggel fekszenek be kórházba emiatt.

A passzív dohányzás éppúgy súlyos kockázatokat hordoz magában, mint az aktív füstölés:

Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 27%-a dohányzik, ami sajnos meghaladja az Európai Unió átlagát. Évente több mint 25 ezer haláleset köthető a dohányzás káros hatásaihoz, és ebből mintegy 7000 eset a szív- és érrendszeri megbetegedések következményeként történik. A helyzet javítása érdekében fontos a prevenció, a leszokást segítő programok bevezetése, valamint a nyilvános dohányzási tilalmak alkalmazása, amelyek mind hozzájárulhatnak a halálozási számok csökkentéséhez.

A dohányzás a szívinfarktus egyik legjelentősebb kockázati tényezője, és sajnos nincs olyan mennyiség vagy alkalom, ami biztonságos lenne. A legjobb módja a kockázatok csökkentésének a dohányzásról való leszokás, hiszen minden egyes dohányzásmentes nap hozzájárul a szív és az érrendszer egészségének javulásához. A modern, leszokást segítő technikák és a fejlett szív-érrendszeri kezelések együttes alkalmazása drámaian csökkentheti a hirtelen szívhalál és a további infarktusok kockázatát.