A honvédség szakemberei csádi katonák képzésével foglalkoznak egy afrikai NATO-gyakorlat keretein belül.

Közös hadgyakorlatot rendeznek a magyar és csádi katonák, jelentette be a Honvédelmi Minisztérium (HM) keddi tájékoztatójában. Ez a gyakorlat a NATO szövetségi tagjai és afrikai partnereik számára egyaránt fontos esemény, amelynek célja, hogy erősítse a terrorelhárító képességeket és elősegítse az együttműködést.

A Honvédelmi Minisztérium hangsúlyozza, hogy a terrorizmus az illegális migráció egyik legfőbb mozgatórugója, ezért Magyarország együttműködik a térség érintett államaival a két fenyegetés kezelésében. A minisztérium emlékeztet arra, hogy a Magyar Honvédség már számos alkalommal részt vett az Egyesült Államok különleges műveleti parancsnoksága (US SOCOM) által 2005 óta évente megrendezett "Flintlock" közös katonai gyakorlatokon, amelyek célja a NATO-szövetségesek és afrikai partnereik közötti együttműködés erősítése.

A gyakorlat április végén indul, két hétig tart, azon több mint 30 ország 500-nál is több katonája vesz részt Elefántcsontparton. A magyar állomány ezen a csádi egységet fogja mentorálni, ez összhangban áll a Magyarország és Csád között 2024 szeptemberében aláírt stratégiai partnerség kereteivel - írja a HM. Hozzátették - bár ez valószínűleg pont nem a két, tenger nélküli országra vonatkozik -, hogy a közös kiképzésen taktikai képességeket, tengeri műveleteket, harctéri gyakorlatokat, valamint határvadász műveleteket gyakorolnak majd.

Csád a NATO-val közös hadgyakorlat ellenére távolodik a nyugati katonai együttműködésektől, január 30-ra például az összes, hosszú évek óta ott állomásozó francia katona elhagyta a szaharai és száheli területeken fekvő országot. Az instabil ország régóta küzd a hatalmas, ritkán lakott területeken fészkelő dzsihadista csoportokkal és ellenzéki milíciákkal, január elején az elnöki palotát is megtámadták gerillák, de a kormánykatonák visszaverték ezt. Tavaly egyébként kiderült az is, hogy "egy fő kiküldött munkatárssal" már tavaly megnyitott a magyar humanitárius- és fejlesztési iroda Csádban, szeptemberben pedig 200 millió euró keretösszegű kötött segélyhitelt nyújtott a magyar kormány az afrikai államnak.

Szeptember elején Magyarországra látogatott a csádi elnök, Mahamat Idriss Déby Itnó. Az államfő a Pekingben tartott Kína-Afrika-csúcstalálkozót követően érkezett Budapestre, hogy lezárja a Csád és Magyarország közötti biztonsági együttműködési megállapodásokat. Ezt követően Szijjártó Péter, a magyar külügyminiszter a csádi-magyar kapcsolatokról nyilatkozott, kiemelve a segélyhitelprogramot és a biztonsági megállapodások fontosságát.

A biztonsági megállapodások részeként nagyjából száz magyar katonát küldenének Csádba a helyi biztonsági erők kiképzésére. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tavaly október 13-án jelentette be, hogy a kormány 200 magyar katonát küld a polgárháborús Csádba a Száhel-övezeti migrációs válság megfékezése érdekében. A parlament tavaly november 6-án szavazta meg a katonai missziót, de már hetekkel a bejelentés - és parlamenti szavazás - előtt arról döntött a kormány, hogy 817 millió forintot ad egy csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására.

A honvédelmi miniszter kabinetjének tagjaként Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár is részt vállalt a csádi katonai misszió előkészítésében. Jelenleg még nincs végleges döntés arról, mikor indulnak a magyar katonák Csádba. A szakértők találgatásokba bocsátkoznak, hogy miféle céljai lehetnek a magyar kormánynak e misszióval. A VSquare oknyomozó portál értesülései szerint a kormány szándéka egy katonai hírszerző központ létrehozása Csádban.