Budapest verhetetlen – hol igénylik a legtöbb lakáshitelt?
A lakáshitelek több mint 30 százaléka budapesti ingatlanhoz kapcsolódott idén - derül ki a K&H friss adataiból. Pest vármegye a második helyen áll 15 százalékos aránnyal, míg Győr-Moson-Sopron vármegye 7 százalékkal a harmadik. Sok más vármegyében azonban jóval kevesebb lakáshitelt vettek fel: számos térség részesedése csak 1-2 százalék.
Idén jelentős változások zajlottak a lakáshitelpiacon. A piaci hitelek kamata mostanra körülbelül 6,5 százalékra csökkent, ami kedvezőbb helyzetet teremt a korábbi, magasabb kamatszintekhez viszonyítva. Az érdeklődést tovább fokozza, hogy egyre több támogatott hitellehetőség elérhető, ráadásul az átlagkeresetek is folyamatosan növekednek.
Ennek ellenére továbbra is nagy különbségek láthatók az ország egyes részei között. Nemcsak az számít, mennyi a kamat, hanem az is, hogy az adott térségben mennyibe kerülnek az ingatlanok, mekkora a kereslet, és milyen jövedelmi helyzetben vannak az ottélők. Az is lényeges, hogy ki mekkora önerővel rendelkezik, és mennyire minősül hitelképesnek. Az állami támogatások - például a CSOK vagy a falusi CSOK - elérhetősége szintén hatással van arra, hogy egy-egy térségben mennyi hitelre van szükség. A kisebb településeken általában alacsonyabb összegű hitelekre van kereslet, míg a fővárosban és a nagyvárosokban, ahol magasabbak az ingatlanárak, a lakosok nagyobb összegeket igényelnek. Ezek a különbségek a pénzintézetek számára is fontosak.
Budapest kiemelkedő előnyökkel bír.
Az év első négy-öt hónapjában a K&H banknál megkötött új lakáshitelek esetében a budapesti ügyfelek aránya elérte a 31 százalékot. Pest vármegyében ez az arány 15 százalékra nőtt, míg Győr-Moson-Sopron esetében 7 százalékot mutatott. Bács-Kiskun, Fejér és Veszprém vármegyék szintén aktívan részt vettek a hitelezésben, 5-6 százalék közötti részesedéssel. Ezzel szemben több régió, mint például Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok vagy Békés, mindössze 1-2 százalék körüli arányt képviselt a hitelfelvételi piacon.
Molnár Gergő, a K&H lakossági marketing vezetője kiemelte: "A jövedelmi különbségek mögött gyakran az áll, hogy különböző helyszíneken mennyit keresnek az emberek. Például tavaly a fővárosban a nettó átlagbér közel 521 ezer forintra rúgott, míg az országos átlag csupán 430 ezer forint környékén mozgott. Győr-Moson-Sopron vármegye ugyan szintén az átlag felett teljesített, azonban sok más térség jelentősen elmaradt ettől a szinttől."
A bank elemzése alapján a magyar lakossági hitelpiac még mindig rengeteg kiaknázatlan potenciált rejt magában. Míg hazánkban a háztartások hiteleinek aránya a bruttó hazai termékhez viszonyítva csupán 10 százalék körüli, addig az Európai Unióban ez a mutató már meghaladja a 40 százalékot.
