Az izraeli hadsereg hivatalos nyilatkozatában elismerte, hogy jelentős hibák hozzájárultak az október 7-i terrortámadás sikeréhez.
Autóroncsok és az egyik terrorista által használt robogó az izraeli Kfar Aza kibucban, ami az első települések között volt, amit megtámadtak 2023. október 7-én - Fotó: Huszti István / Telex
Csütörtökön az izraeli hadsereg (IDF) közzétette a 2023. október 7-i támadásról készült részletes vizsgálatának eredményeit. A dokumentumban 41 különböző összecsapást elemeztek, melyek a Hamász és más, Gázában működő terrorszervezetek nagyszabású offenzívájához kapcsolódnak. Az IDF négy kulcsfontosságú stratégiai megállapításon keresztül világította meg a vezérkar és a katonai hírszerzés tévedéseit. A vizsgálat, amely visszanyúlik egészen a 2014-es gázai konfliktusig, nem érintette a politikai döntéshozók felelősségét. Bár a Netanjáhu-kormányzat súlyosan alábecsülte a Hamász alapvető célkitűzéseit, a kormány álláspontja szerint ezek a vizsgálatok csak a háború befejezése után kezdődhetnek el.
A Times of Israel által részletesen ismertetett jelentés alátámasztja a közvetlenül a támadás után felmerülő gyanút, miszerint az IDF kolosszális hibákat vétett a támadást megelőző évek alatt, a támadást közvetlenül megelőző órákban, illetve a támadásra adott közvetlen reakcióiban is.
Az IDF Gázával foglalkozó elemzői és a vezérkar tévesen azt hitték, hogy a Hamásznak nincs érdeke egy nagyszabású hadművelet végrehajtása, amit az is alátámasztott, hogy a terrorszervezet 2022-ben távol maradt az Iszlám Dzsihád miniháborújától. Ennek következményeként a Hamász alagúthálózatának fejlesztésére sem fektettek jelentős hangsúlyt. A jelentés arra figyelmeztetett, hogy a hadsereg védelmi stratégiája – mint már oly sokszor a történelem során – túlságosan is támaszkodott a szenzorokkal és automata lövegtornyokkal ellátott, a talajszint alá mélyen benyúló határkerítésre. Ez a rendszer elvileg képes lett volna feltartóztatni a támadást, legalábbis az izraeli erősítések érkezéséig.
A Hamász gázai vezetője, Jahjá Szinvár, a vezetés szemében pragmatikus politikai szereplővé vált, akinek fő érdeklődése csupán az Izraellel szembeni, csekély zsarolási lehetőséget nyújtó rakétakészlet fejlesztésére korlátozódott. Azonban a valóságban a Hamász már 2022 áprilisában elindította egy ambiciózus támadás részletes tervezését, amely 2022 szeptemberére már 85%-os készültségi szintet ért el. Végül a terrorszervezet 2023 májusában tűzte ki a támadás időpontját október 7-re, a Szimhat Tóra ünnepére.
A Hamász szándékainak félreértelmezése nem csupán a terrorszervezet erősségét hangsúlyozza, hanem rávilágít a katonai hírszerzés figyelmetlenségére is. Ahogy korábban napvilágot látott, a hírszerzés több támadási tervet is megkapott az utóbbi években, ám ezeket megvalósíthatatlannak és irreálisnak minősítve figyelmen kívül hagyta őket.
A jelentés alapján 2023. október 6-án az IDF-hez összesen öt különböző információ érkezett, amelyek "szokatlan" aktivitásról tettek említést. Érdekes módon azonban egyik esetben sem tulajdonították azonnali támadásra utaló jelentőséget. Az öt, a támadásra vonatkozó jel közül négyet a hírszerzés védelme érdekében nem konkrétan neveztek meg, de kiderült, hogy a támadás előestéjén a hírszerzők észlelték, hogy a Hamász elit alakulatának, a Nukbának a katonái tömegesen kezdték el aktiválni izraeli SIM-kártyáikat.
Az egyes jelzések közül több nem is jutott el a parancsnoki láncolat csúcsáig, más jelzéseket félreértelmeztek vagy negligáltak. Ahogy az korábban kiszivárgott, hajnali fél négykor felkeltették Herzi Halevi izraeli vezérkari főnököt, majd 5-kor tartottak egy megbeszélést a hadsereg más parancsnokaival, azonban ez nem eredményezte a készültség fokozását. A terrortámadás így teljesen készületlenül érte a hadsereget.
A jelentés rámutat arra, hogy a hibák következtében az IDF határőrzése a megszokott rendben folyt; október 7-én a Dél-Izrael védelmét és a gázai határ biztosítását ellátó Gáza hadosztály mindössze 767 mozgósítható katonával rendelkezett, szemben a környéken működő körülbelül 5000 terroristával. Ebből a 767 katonából egy 59 kilométeres frontvonal védelmét kellett biztosítaniuk. A Hamász támadásának első szakasza reggel 6:29-kor vette kezdetét, amikor körülbelül 1175 harcosuk 114 különböző ponton sikeresen áttörte a határzárat. Az áttörést 1406 rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta indítása támogatta, amelyek a határmenti települések és katonai bázisok ellen irányultak.
Az áttörés után a támadásban részt vevő erők olyan gyorsan szétszóródtak, hogy az izraeli hadvezetés számára lehetetlenné vált a megvédendő célpontok priorizálása. Noha már nyolc perccel a támadás kezdete után kiadták a legmagasabb fokú riasztást, a Gáza hadosztály parancsnoki és kommunikációs rendszere súlyosan károsodott - maga a főhadiszállás is támadás alatt állt -, így a rakétatűz hátráltatta az erősítések mozgósítását. A támadás hírére számos rendőri és katonai egység parancsnoka önállóan döntött a bevetésről, ám sokan a Szderót városában ragadtak, ahol a közösségi médiában terjedő információk alapján a leghevesebb összecsapásokra számítottak.
A hadosztály meglepetésszerű támadása során gyorsan vereséget szenvedett, ám a vezérkar nem tudta felmérni sem a támadás mértékét, sem a részt vevő izraeli egységekre leselkedő veszélyt. Ennek következtében nem volt képes elegendő katonát vezényelni a határ menti bázisok és települések védelmére. Pedig alapvetően Izrael nem csupán haditechnikai fölényben áll, hanem létszám tekintetében is jelentős előnyben van a palesztin terrorszervezetekkel szemben.
A jelentésből világosan kiderül, hogy a megingást viszonylag gyorsan orvosolták: az IDF külön tiszteket jelölt ki a különböző gócpontok harcainak irányítására, és a délutáni órákra a Hamász képességei a túszejtés terén jelentősen csökkentek.
A Gáza hadosztály parancsnoka, Avi Rosenfeld dandártábornok, 2024 júniusában mondott le posztjáról. Ezt követően a Déli Parancsnokság irányítását ellátó Jaron Finkelman vezérőrnagy 2025 januárjában döntött a távozás mellett. Közben Herzi Halévi vezérkari főnök is márciusban elhagyja a vezetői pozícióját.
