Az idei június rendkívüli hőséggel és súlyos aszállyal állította kihívások elé a környezetet, miközben számos rekordot megdöntött.
A 2025-ös nyár már júniusban megmutatta, milyen szélsőségekre képes az éghajlatváltozás. Ez a hónap nem csupán egyedülálló aszályt hozott magával, hanem az extrém hőség is rendre megdöntötte a korábbi rekordokat.
A mérések történetében példa nélküli szárazság köszöntött ránk júniusban, hiszen csupán egyetlen évben regisztráltunk magasabb országos átlaghőmérsékletet. A 2025-ös nyár hősége és aszálya éles fényt vetett a klímaváltozás valóságára és annak következményeire, különösen a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az emberek kényelme szempontjából – áll a Köpönyeg jelentésében.
A hőség miatt nőtt a vízfogyasztás
Az idei június hónap különösen szélsőséges időjárási viszonyokat hozott, hiszen a középhőmérséklet jelentősen túllépte az utóbbi évtizedek átlagát. A legmelegebb napokat az Alföld középső és délkeleti vidékein élték meg, ahol a havi hőmérséklet tartósan 23 Celsius-fok fölé szökött. Ezen a területen a nappali forróság mellett az éjszakák sem nyújtottak felfrissülést: a trópusi éjszakák száma drámai módon megnőtt, különösen sújtva az idősebb és krónikus betegek csoportját. Az ország többi részén is 21,5 fok feletti hőmérsékletek uralkodtak, csupán a magasabb fekvésű területek tudtak megmenekülni a perzselő hőhullámoktól. A júniusi kánikula már önmagában is komoly megpróbáltatást jelentett, de a helyzetet tovább súlyosbította a csapadék szinte teljes hiánya, amely a növényzetet és a vízkészleteket is drámaian érintette.
Miközben a levegő egyre forróbbá vált, az égi utánpótlás szinte teljesen elmaradt. Júniusban az országos átlagos csapadékmennyiség messze elmaradt a megszokott értéktől: mindössze körülbelül 12 milliméter esett, ami kevesebb mint ötöde a hosszú távú átlagnak. Különösen a Dél-Dunántúl és az Alföld keleti részei szenvedtek a szárazságtól, ahol több helyen az eső mennyisége nem érte el az 5 millimétert, és akadt olyan meteorológiai állomás is, ahol egy csepp csapadék sem hullott egész hónapban. Az extrém szárazság nemcsak a növényeket viselte meg, hanem az ivóvízellátásra, az öntözésre és a felszíni vizek helyzetére is komoly hatással volt.
Az aszályos időjárás már most érzékelhető károkat okoz a mezőgazdaságban: az őszi vetések és a kapásnövények állapota egyaránt jelez stresszt. A szőlő- és gyümölcstermelők is aggodalommal figyelik a helyzetet, hiszen a csapadékhiány nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak minőségét is jelentősen befolyásolhatja.
