Az Európai Bizottság irányt szab az AI-nagyvállalatoknak.
Az AI Act, azaz az Európai Unió mesterséges intelligencia szabályozása tavaly nyerte el végleges formáját, és 2025. augusztus 2-án lép hatályba. E jogszabály célja, hogy keretet adjon azoknak, akik "rendszerszintű kockázattal" bíró, illetve általános célú MI-modellek fejlesztésével és forgalmazásával foglalkoznak.
A szabályozás olyan modellekre vonatkozik, amelyek az Európai Bizottság megítélése szerint jelentős hatással lehetnek a közegészségre, a közbiztonságra, az alapvető jogokra vagy a társadalom egészére. Az ebbe a kategóriába tartozó MI-modelleknek több kötelezettségnek is meg kell felelniük:
A rendelet hatással van olyan jelentős szereplőkre is, mint a Google, az OpenAI, a Meta, az Anthropic és a Mistral. Ezek a vállalatok olyan termékeket kínálnak, mint a ChatGPT vagy a Gemini, amelyek az alapmodellek (foundation models) csoportjába tartoznak.
Az alapmodelleket fejlesztő vállalatok számára speciális átláthatósági követelmények állnak fenn. A jogi keretek szerint ezeknek a cégeknek:
Ez az intézkedés főként a generatív AI-rendszerek (mint például a képgeneráló vagy szövegíró AI-k) esetén lehet kritikus fontosságú, hiszen ezek gyakran nyílt internetes forrásokból tanulnak, ahol nem mindig világos a felhasználási jog.
A cégek számára a kockázat mértéke jelentős: amennyiben megszegik a szabályokat, akár 35 millió eurós bírságra is számíthatnak, vagy a globális éves bevételük hét százalékát kitevő büntetést kaphatnak - attól függően, hogy melyik összeg haladja meg a másikat. A legkisebb kiszabható bírság pedig 7,5 millió euróra vagy a forgalmuk 1,5 százalékára rúghat.
Az Európai Bizottság célja nem elsősorban a büntetés, hanem a világos és egységes keretek megteremtése az AI-fejlesztéshez - hangsúlyozta Henna Virkkunen, az EU digitális ügyekért felelős biztosa. "A mai iránymutatásokkal a Bizottság támogatja az AI Act zökkenőmentes és hatékony alkalmazását" - fogalmazott közleményében.
