Az Európai Bizottság megkereste az Európai Unió Bíróságát, hogy Magyarországot felelősségre vonja az embercsempészek szabadon bocsátása kapcsán felmerült aggályok miatt.
Az Orbán-kormány a veszélyhelyzeti rendelettel 2023 áprilisától 2024 augusztusáig 2297 embercsempészt engedett szabadon azzal a feltétellel, hogy 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét.
Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé idézi. Az indoklás szerint a kormány által bevezetett, az embercsempészés bűncselekményével összefüggő szabadságvesztés-büntetéseket érintő rendelet nem felel meg az uniós jogszabályoknak.
A közlemény szerint Magyarország - figyelmen kívül hagyva a vonatkozó uniós irányelv szerinti kötelezettségeit - nem szabott ki "hatásos, arányos és visszatartó erejű" szankciókat az EU-ba való jogellenes beutazáshoz, illetve az EU területén való jogellenes átutazáshoz vagy tartózkodáshoz történő embercsempészés esetére, továbbá elmulasztotta az e bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi szankciókat meghatározó vonatkozó tanácsi kerethatározatból eredő kötelezettségeit.
Emlékezzetek: 2023 áprilisában Magyarországon egy új kormányrendelet lépett életbe, amely az embercsempészés bűncselekményével összefüggésben a szabadságvesztés-büntetéseket "reintegrációs őrizetté" minősíti át. Ennek következtében az embercsempészés miatt elítélt személyeket szabadon engedik a börtönből, még abban az esetben is, ha büntetésüknek csupán egy kis részét töltötték le.
Egyre gyorsabban vallanak a Magyarországon elfogott embercsempészek, augusztusra megtízszereződött a kerítésmászó menekültek számaAusztriában bekéretik a magyar nagykövetet az embercsempészek szabadon engedése miatt
Mint arról korábban a Népszava is beszámolt, az Orbán-kormány a veszélyhelyzeti rendelettel 2023 áprilisától 2024 augusztusáig 2297 embercsempészt engedett szabadon azzal a feltétellel, hogy 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét. A döntést a fegyházak túlzsúfoltságának az enyhítésével indokolták.
Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez sérti a vonatkozó tanácsi irányelvből eredő, megfelelő szankciók kiszabására vonatkozó kötelezettségeket, amelyek súlyosító körülmények fennállása esetén is hatásos és visszatartó erejű szankciók kiszabására vonatkoznak.
Az Európai Bizottság 2023. július 14-én elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, miután felszólító levelet küldött a kormánynak. A levélben kifejtették, hogy a magyar kormány által hozott rendelet ellentétes az uniós jogi kerettel, amely a külföldi állampolgárok uniós területre történő belépésének megkönnyítésére vonatkozó kötelezettségeket tartalmazza.
Az uniós intézmény véleménye szerint a kormányrendelet súlyosan veszélyezteti az embercsempészés hatékony kezelésére irányuló törekvéseket, valamint gyengíti az elősegítésről szóló uniós jogi keret visszatartó hatását és a közös uniós erőfeszítéseket az embercsempészés ellen. Ezen kívül a rendelet nem biztosít elegendő garanciát a Magyarországon kívüli reintegrációs őrizet feltételeinek, ellenőrzésének és végrehajtásának vonatkozásában. Ennek következtében kétséges, hogy a büntetést a korábbi tartózkodási hely vagy állampolgárság szerinti országban érvényesítik majd.
A Bizottság véleménye alapján, mivel a magyar hatóságok eddigi próbálkozásai nem bizonyultak elegendőnek, Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé citálták.
