Az autóipar számára komoly kihívást jelent a Nexperia körüli zűrzavar, amely jelentős hatással bír az iparág működésére.
Újabb ellátási válság árnyéka vetül az európai autóiparra, miután a holland központú, de kínai kézben lévő Nexperia körül feszültségek pattantak ki a geopolitikai térképen. Az exportkorlátozások és az állami beavatkozások láncreakciót generáltak a kontinens gyáraiban, miközben Brüsszel már egy új "Chips Act" kidolgozásán munkálkodik, hogy orvosolja a helyzetet.
Európa autógyártói ismét a félvezetőhiány rémétől tartanak. A Nexperia körüli geopolitikai konfliktus újabb csapást mérhet az ellátási láncokra, mindössze néhány évvel a koronavírus-járvány okozta chipválság után. A holland kormány szeptember végén történelmi lépésre szánta el magát: a nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva lefoglalta a kínai Wingtech tulajdonában lévő Nexperia irányítását. A döntés egy 1952-es törvény alapján született, amely lehetővé teszi stratégiai iparágak állami átvételét rendkívüli körülmények között.
A holland intézkedést követően az Egyesült Államok is kiterjesztette exportkorlátozásait a Wingtechre és annak leányvállalatára. Kínában reagálva viszont megtiltották a Nexperia kínai gyáraiban előállított alkatrészek exportját. Ennek következményeként több ezer autóipari beszállító és gyártó kerülhet kritikus alkatrészek hiányába, ami akár a gyártósorok leállását is okozhatja.
A Nexperia mikrochipei szinte minden modern jármű szívében ott rejlenek - az ABS-rendszerek, légzsákok és a fedélzeti szórakoztató rendszerek fontos funkcióit irányítják. Egy átlagos autóban körülbelül 500, míg egy elektromos jármű esetében akár 1000 chip is található. Október 9-én a vállalat hivatalosan is vis maior helyzetet hirdetett ki, arra hivatkozva, hogy "előre nem látható események" befolyásolják a termékek elérhetőségét. Ez az értesítés lavinát indított az iparágban: az autógyártók és beszállítók pánikszerűen igyekeznek chipkészletekhez jutni, hogy elkerüljék a gyártási folyamatok leállását.
"Egy hasonló helyzetet idéz elő, mint a pandémia alatt, amikor az emberek pánikszerűen felhalmozták a vécépapírt" - nyilatkozott egy iparági szakértő. A pánik nem alaptalan: több gyártó, köztük a Volkswagen is, már belső körökben figyelmeztette a munkavállalóit, hogy a chiphiány rövid távon termelési zökkenőket okozhat. Bár a Nexperia nem közvetlen beszállítója a VW-csoportnak, az általa előállított alkatrészek több alvállalkozón keresztül így is eljutnak a járművekhez.
Az Európai Unió 2022-ben fogadta el az első "Chips Act"-et, amelynek célja az volt, hogy 2030-ra megduplázza a blokk globális chipgyártási részesedését, elérve a 20 százalékot. Három évvel később azonban az uniós célkitűzés továbbra is távoli: a beruházások lassan haladnak, a gyártókapacitás pedig még mindig nagyrészt az ázsiai és amerikai vállalatok kezében van.
A mostani válság hatására Brüsszel gyorsított tempóban készíti elő a "Chips Act 2.0"-t, amelynek bevezetését 2025 első negyedévére tervezik. A második jogszabálycsomag célja, hogy felgyorsítsa az európai chipgyártás lokalizációját, valamint megerősítse az ipari biztonsági protokollokat az olyan esetek elkerülése érdekében, mint amilyen a Nexperia körül kibontakozott.
A helyzet sürgősségét jól tükrözi, hogy az Európai Bizottság hétfőn rendkívüli egyeztetést hívott össze az iparági szereplők számára. Az iparpolitikai biztos, Stéphane Séjourné, személyesen érdeklődött a vállalatok véleménye iránt az esetleges készlethiányokkal kapcsolatban. Ezt követően, másnap Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos közvetlen egyeztetést folytatott kínai partnerével, Wang Wentaóval, hogy átbeszéljék a kereskedelmi exportkorlátozások enyhítésének lehetőségeit.
Az autóipari érdekképviselet, az ACEA egy hivatalos közleményben fejezte ki "mély aggodalmát" a kialakult helyzet miatt, hangsúlyozva, hogy jelentős gyártási zavarokkal kell számolni, amennyiben sürgősen nem találják meg az alternatív forrásokat. Noha elméletben léteznek más beszállítók az iparág számára, a gyártási folyamatok átállítása hónapokat, sőt éveket vehet igénybe, miközben a jelenlegi chipkészletek gyorsan, akár napok vagy hetek alatt is kimerülhetnek.
A krízis nemcsak az autóipart sújtja, hanem az egész európai ipari ökoszisztéma jövőjét is fenyegeti. A mikrochipek rendkívül fontos szerepet játszanak a zöld és digitális átmenet során, hiszen elengedhetetlenek az energiamenedzsment rendszerek és az elektromos hálózatok működésében. A Nexperia körüli válság tehát nem csupán egy ellátási lánc problémája, hanem egy átfogó stratégiai dilemmát is felvet: mennyire képes Európa megszabadulni a globális riválisoktól való technológiai függőségétől?
"A Nexperia-ügy egyértelműen rámutat arra, hogy az időzítés kulcsfontosságú" - hívta fel a figyelmet Herman Quarles van Ufford, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának szakértője. "Amennyiben az EU nem siet a saját chipgyártási kapacitásainak fejlesztésével, a következő válság nem csupán az autóipart, hanem a gazdasági rendszer egészét is fenyegetheti."
