Aláírásra került a német koalíciós megállapodás, amely keretében Merz új befektetéseket és reformokat helyezett kilátásba.
A kancellárjelölt szerint a kereszténydemokrata-szociáldemokrata kormány "határozottan és átgondoltan" kíván nekiállni a munkának. Úgy véli, hogy az új kormányzati csapat képes lesz arra, hogy Németországban "pozitív irányba terelje a folyamatokat". Az új kormány hivatalos beiktatására holnap kerül sor.
Hosszú hetekig tartó egyeztetések és viták után hétfő délben aláírta a koalíciós szerződést a februári előrehozott választásokon győztes CDU, testvérpártja, a bajor CSU és az eddigi, bukott koalíciót irányító SPD. Az új kabinetet és kancellárként Friedrich Merzet kedden iktatják be.
Merz a dokumentum aláírása során kiemelte, hogy céljaik eléréséhez "határozottan és átgondoltan" kívánják megkezdeni a munkát. Rámutatott, hogy rendelkeznek azzal a képességgel, hogy "pozitív irányba tereljék a helyzetet" Németországban.
"Holnaptól egy olyan kormány áll az ország élén, amely elkötelezett amellett, hogy Németországot beruházásokkal és reformokkal mozdítsa előre. Ez a kormány megbízható partnerként lép fel, és komolyan veszi a polgárok aggályait." Merz hangsúlyozta, hogy a koalíciós tárgyalások során fokozatosan egyre szorosabb és bizalommal teli együttműködés alakult ki a pártok között.
A kancellárjelölt friss reformtervekkel és új beruházásokkal állt elő. "Tisztában vagyunk vele, hogy gyakorlatilag történelmi felelősségünk, hogy ezt a koalíciót sikerre vigyük. Határozottan elkötelezettek vagyunk amellett, hogy közösen érjük el céljainkat" - hangsúlyozta.
A szociáldemokraták képviseletében Lars Klingbeil, a leendő alkancellár és pénzügyminiszter kiemelte, hogy az ország gazdasági stabilitása a leglényegesebb téma a napirenden. „Németország számára elengedhetetlen, hogy csökkentsük az adminisztratív terheket, és inkább a problémák megoldására összpontosítsunk. Számunkra a munkavállalók és családjaik a középpontban állnak.”
Az első koalíciós feszültségforrás, amely előre borítékolhatóan megjelenik a két párt között, valószínűleg a belföldi hírszerzés körüli nagy port kavart, titkos jelentés az AfD-ről. Az Alkotmányvédelmi Hivatal ugyanis a szélsőjobboldali kategóriába sorolta a jobboldali populista pártot, amely februárban a CDU mögött a második helyen végzett, 20,8%-os támogatottsággal.
Az SPD azonnal jelezte, hogy a titkosszolgálati jelentés számára megfelelő alapot jelent a párt betiltásának kezdeményezéséhez. Ezzel szemben a CDU vezetői, akik az utóbbi időszakban próbálták „normalizálni” a viszonyukat a párttal, sokkal óvatosabban nyilatkoztak. Alexander Dobrindt (CSU), a kijelölt szövetségi belügyminiszter, aki nem volt tisztában az elődje által nyilvánosságra hozott minősítéssel, bejelentette, hogy a BfV jelentését szakértők bevonásával kívánja alaposan átvizsgáltatni.
Az AfD bejelentette, hogy jogi lépéseket tesz az Alkotmányvédelmi Hivatal ellen, amennyiben az nem vonja vissza a párt szélsőjobboldali minősítését. Céljuk, hogy megakadályozzák, hogy a belügyminisztérium alá tartozó BfV állami szerv "bizonyítottan szélsőjobboldalinak" titulálja őket, és hogy elkerüljék a titkosszolgálati megfigyelést.
