Az anyanyelvi oktatás folytatása alacsony diáklétszám esetén is lehetséges.
Az RMDSZ által végrehajtott törvénymódosítás jelentős lépést jelent a kisebbségi oktatás jövőjének biztosítása érdekében, mivel megakadályozza, hogy a szigorú jogszabályok negatívan befolyásolják az anyanyelvi oktatást. Ezen módosítás lehetővé teszi az anyanyelvi oktatás folytatását olyan településeken is, ahol a diákok száma alacsony, így biztosítva a nyelvi és kulturális sokszínűséget a helyi közösségekben.
Az első válságkezelési intézkedéscsomag, amely a közoktatásra vonatkozott, komoly fenyegetést jelentett a kisebbségi tanításra, és súlyosan veszélyeztette számos intézmény működését és fennmaradását. Az RMDSZ törvénymódosító javaslatának révén sikerült megóvni a kisebbségi oktatást a szigorú jogszabályoktól, amelyek a jövőjét veszélybe sodorhatták volna. „A módosított előírások lehetővé tették, hogy a 300 diákkal működő kisebbségi intézmények jogi státuszukat megőrizzék, így nem kerülhetnek sorra a megszüntetés vagy összevonás során, annak ellenére, hogy az általános kötelező létszámemelés minimuma 500 diákra emelkedett” – nyilatkozta Szabó Ödön parlamenti képviselő. Hozzátette, hogy sikerült megvédeni a kisebbségi bölcsődék, óvodák és iskolai osztályok minimális kötelező létszámait is, ezzel biztosítva számos nagyvárosi és szórványiskola önálló működését.
Kántor Boglárka, a parlamenti képviselő és az oktatási bizottság tagja, a Népújságnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy egy rendkívül jelentős döntés született a kisebbségi oktatás jövőjét illetően, amely hosszú távon garantálja az iskolák fenntartásának lehetőségét. Kiemelte, hogy az eredeti törvénytervezet nem csupán a kisebb települések iskoláit sodorta volna veszélybe, hanem a nagyobb városokban működő líceumokat, általános iskolákat és akár óvodákat is. Példaként említette a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Líceumot, a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Műszaki Líceumot, a székelyudvarhelyi Csillagvár napközi otthont, valamint Temes megye szinte összes magyar nyelvű oktatási intézményét. Kántor Boglárka elmondta, hogy az eredeti tervezet szerint egy iskola csak akkor őrizhette meg önálló jogi személyiségét, ha elérte az 500 fős diáklétszámot. Ez a küszöbérték a kisebbségi oktatás esetében különösen problémás lett volna, hiszen számos vidéki iskola nem tudta volna teljesíteni ezt a követelményt. A mostani módosítás értelmében a kisebbségi oktatási intézmények számára a megőrzéshez szükséges létszám a korábbi 60%-ára csökkent, azaz ha a diáklétszám 500 fő volt a törvényben, most már elegendő 300 diák is a jogi személyiség fenntartásához. "Ez a változtatás kulcsfontosságú lépés a kisebbségi oktatás jövője érdekében” – tette hozzá Kántor Boglárka.
A módosítás kedvező hatással van az osztály- és csoportlétszámra vonatkozó előírásokra. "Az alapvető szabály szerint a minimális osztálylétszám 12 főre emelkedett volna, de a kisebbségi oktatás esetében ennek 80%-át, tehát legalább 10 főt kell biztosítani. Továbbá, a kisebbségi iskolák mentesülnek attól a követelménytől is, miszerint minden szinten – elemi, általános és középiskolában – csupán egyetlen osztály működhet" – emelte ki. Hozzátette, hogy az eredeti törvényjavaslat nemcsak a magyar nyelvű oktatási intézményeket érintette hátrányosan, hanem számos román nyelvű és egyéb kisebbségi iskolát is veszélyeztetett.
Kántor Boglárka parlamenti képviselőtől értesültünk arról, hogy a korábban említett jogszabályi módosítások mellett sikerült törvénybe iktatni egy fontos rendelkezést: ha egy jogszabályon belül eltérő intézkedések lépnek életbe, akkor a kisebbségi oktatás élvez elsőbbséget. "Ez óriási fontossággal bír, mivel hosszú távon garantálja a kisebbségi oktatás védelmét és stabil működését" - nyilatkozta Kántor Boglárka. Kiemelte, hogy az intézkedési csomagban szerepelt a pedagógusok óraszámának megőrzése és az ösztöndíjak fenntartása is, ám ezek a javaslatok jelenleg háttérbe szorultak. Hangsúlyozta, hogy továbbra is fognak dolgozni azon, hogy ezek a kulcsfontosságú intézkedések megvalósuljanak. "Hiszünk abban, hogy minden gyermeknek joga van az anyanyelvén tanulni, és minden közösségnek joga van megőrizni nyelvét, kultúráját és iskoláját szülőföldjén" - tette hozzá Kántor Boglárka.
Az RMDSZ határozott fellépésének köszönhetően a tanintézmény-vezetők heti kötelező óraszámának emelése csupán mérsékelt mértékben történt. Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke az üggyel kapcsolatban kiemelte, hogy "a jelenlegi súlyos országos válsághelyzetben az RMDSZ összehangolt, egységes kormányzati és parlamenti fellépése volt elengedhetetlen ahhoz, hogy az elmúlt 35 év során kiharcolt kisebbségi jogaink ne kerüljenek a rendkívüli intézkedések kereszttüzébe."
