A víz hatalma - árvízvédelmi gyakorlat zajlott a Kisdelta szükségtározónál.
Egy hipotetikus hidrológiai szcenárió alapján a vízügyi szakértők és a különböző érdekelt felek képviselői szerdán aktiválták a Kisdelta árvízvédelmi szükségtározót, és vízkárelhárítási gyakorlatot tartottak a Fehér-Körös mentén, Gyula és Sarkad között.
A Kisdelta árvízi szükségtározó nyitási gyakorlata kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a vízügyi szakemberek együttműködjenek a társszervek munkatársaival, lehetőséget biztosítva ezzel más védelmi feladatok gyakorlására is.
Bár az utóbbi időszak aszályos időjárása miatt Magyarországon egyre nagyobb hangsúlyt kapott a vízhiány elleni védekezés és a vízmegtartás, nem szabad megfeledkeznünk az ágazat egyik leglényegesebb feladatáról sem: az árvízvédelemről. Ennek jegyében zajlik most a Kisdelta árvizi szükségtározónál egy tározó megnyitási gyakorlat – emelte ki Lúczi Gergely, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője.
Az ágazat legfontosabb eredménye az elmúlt 15 évben az, hogy létrejött a digitális, modell alapú vízgazdálkodás - erről már az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója beszélt. Láng István kiemelte: a Tisza-völgyi Árvízvédelmi Elemző Központ a teljes Tisza-völgyet le tudja elemezni bármilyen összetett árhullám esetén.
- Tisza-völgyi Árvízvédelmi Elemző Központ munktársai meg tudják mondani, hogy ezeket az árhullámokat hogyan moduláljuk a meglévő tározónkkal úgy, hogy a védekezési költségek a legkisebbek legyenek. Ez egy nagyon jelentős előrelépés volt a digitális vízgazdálkodásban. Azt a javaslatot is a TÁREK-et üzemeltető szakemberek dolgozták ki, hogy melyik az az optimális nyitás, amit alkalmaznunk kell a mai gyakorlatban feltételezett hidrológiai körülmények között - mondta el Láng István.
A vízkárelhárítási gyakorlat aktualitását az adta, hogy harminc évvel ezelőtt, 1995-96 telén volt az a rendkívüli árvíz, amely Gyulát is veszélyeztette, illetve indokolttá tette az akkor még csak terveken létező Kisdelta szükségtározó kialakítását.
Dr. Takács Árpád főispán, a Békés Vármegyei Területi Védelmi Bizottság elnöke kiemelte, hogy harminc évvel ezelőtt egy veszélyhelyzet nyomán született meg az a terv, amely a Kisdelta szükségtározó megépítését célozta meg. Ezt megelőzően a Mályvádi tározó került üzembe, majd a Mérgesi tározó, amelyek már több mint három évtizede működnek. A Kisdelta tározó képes 25 millió köbméter vizet tárolni, ezzel enyhítve a Fehér-Körös és a Kettős-Körös vízgyűjtőinek terheit, ha arra szükség lenne.
A gyakorlat leglényegesebb feladata abban rejlik, hogy a beavatkozások sorozata zökkenőmentes, jogilag helytálló és szabályszerű legyen. Hiszen egy elárasztás esetén számos érdek sérülhet, ami kártérítési kötelezettségeket vonhat maga után - emelte ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára. V. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az utóbbi években a vízmegtartás került a fókuszba a klímaváltozás következményeként, de a szélsőséges időjárási jelenségek miatt az árvízi védekezés jelentősége sem hagyható figyelmen kívül.
A veszélyérzetünk fenntartása elengedhetetlen, hiszen az előző évben volt egy olyan nap, amely örökre bevésődött a memóriánkba – nem csupán az év során, hanem egy különleges eseményként. Ekkor vonult le a Dunán az évtized legnagyobb árvíze, miközben a Tiszán aszályos körülmények uralkodtak a vízgyűjtő területén. Fontos, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy ezek a veszélyek bármikor felbukkanhatnak, és a magyar vízügyi rendszer eddigi teljesítménye az elmúlt években ezt határozottan alátámasztja – emelte ki V. Németh Zsolt.
A gyakorlat során az ország szinte minden vízügyi igazgatóságának képviselői összegyűltek a Fehér-Köröshöz, hogy egy mobil szivattyús vezetéken keresztül feltöltsék a szükségtározó megnyitásához szükséges műtárgy egy részét. Miután elérték a kívánt vízmennyiséget, a vízgazdálkodásért felelős államtitkár egy egyszerű gombnyomással megnyitotta a szükségtározót, ezzel lehetőséget adva a Fehér-Körös vizének szabad áramlására.
A vízügyi szakértők alaposan elemzik a gyakorlat során szerzett tapasztalatokat, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködve feltérképezik a lehetőségeket, hogy az árhullám visszahúzódását követően hogyan lehetne hatékonyan megvalósítani a helyi vízvisszatartást.
