A kormány a bérek növelését úgy tervezi, hogy annak költségeit a nyugdíjfinanszírozás terhére fedezi.
Egy százalékponttal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó (szocho), ha a kormány megfogadja a Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán elhangzott javaslatot, ami 200 milliárd forintos adókönnyítést jelentene. A szocho célja a társadalombiztosítás és az állami ellátórendszerek finanszírozása, és a foglalkoztatók fizetik a munkavállalók bére után.
A számok tükrében: az idei költségvetés alapján a szociális hozzájárulási adó (szocho) 87%-a a Nyugdíjbiztosítási alapba kerül, míg 13%-a az Egészségbiztosítási alapot gazdagítja. Fontos megjegyezni, hogy ezek az ellátások nem csupán e forrásból nyerik a támogatást, de a nyugdíjak finanszírozásához szükséges összeg közel felét a szocho-befizetések biztosítják. Az egészségbiztosítás vonatkozásában ez az arány körülbelül 10% körüli.
Miért van ennek jelentősége? A tavaly elfogadott bérmegállapodás értelmében jövőre a minimálbér 13%-os emelkedése volt tervben, azonban a kedvezőtlen gazdasági kilátások következtében ez a lehetőség egyre inkább kérdésessé válik. Az utóbbi hetek során már felmerült, hogy a munkáltatók adóterheinek csökkentése érdekében lépéseket tegyenek, hogy a közelgő parlamenti választások előtti minimálbér-emelés megvalósítása biztosítva legyen, még akkor is, ha ez a 2026-os költségvetés bizonytalanságát vonja maga után.
Természetesen, itt van egy egyedibb változata a szövegnek: A nyugdíjrendszer fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent a társadalom elöregedése következtében, és az idősek körében a szegénység kockázata is fokozódik. A kormány már ebben az évben is kénytelen volt visszalépni a nyugdíjasok támogatásával kapcsolatban, holott az idősek kulcsszerepet játszanak a választási kampányban. A kormánypárt legfőbb ellenfele sem habozik, hogy széleskörű ígéretekkel álljon elő a nyugdíjrendszert illetően.
Mit állítanak a szakértők? A csökkenés nem jelenti a források megvonását, hiszen a szocho szerepe a Nemzetgazdasági Minisztérium májusi tájékoztatója alapján jelentősen megnövekedett az Egészségbiztosítási alapban. Ebből a szempontból a szocho csökkentése kifejezetten merész lépésnek tűnhet. Az utóbbi években, 2015 és 2025 között, a szocho mértéke 27%-ról 13%-ra csökkent; az utolsó 2,5%-pontos lefaragásra pedig 2022-ben került sor, közvetlenül a választások előtt.
Simonovits András 2019-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás mérséklése kedvezően befolyásolja a nettó bérek növekedését. Azonban, amíg a nyugdíjak csupán az inflációt követik, és lemaradnak a munkabérekhez képest, addig a reálbérek emelkedése mellett elképzelhető az adók csökkentése is. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ha a bérrobbanás megáll, és a nyugdíjkorhatár nem emelkedik, az komoly problémákat okozhat.
Magyarországon a különböző adónemek rendkívül széles spektrumot ölelnek fel, ami lehetőséget biztosít a kormánynak a munkaadói terhek mérséklésére. Az utóbbi időszakban, a romló gazdasági helyzet következtében számos új adónem került bevezetésre, amelyek nem csupán a pénzügyi terheket növelték, hanem a bürokráciát is súlyosbították, így tovább rontva az adórendszer általános megítélését.
