A német Pressman sziklaszilárdan nekiment Trumpnak, éles kritikájával felkavarta a politikai vizeket.
A Trump-adminisztráció hivatalba lépésével az amerikai bűnüldöző szervek és a média függetlensége csorbát szenved. A "társirányítási hatalom" átadásával a techóriások, mint például a nagy technológiai vállalatok, veszik át a szerepet, amit Németország washingtoni nagykövete is hangsúlyoz.
Andreas Michaelis még január közepén írt feljegyzése szerint Donald Trump második ciklusában "messzemenő zavar" várható. Az elnök az "alkotmányos rend újradefiniálására, a hatalom maximális koncentrációjára törekszik a Kongresszus és a szövetségi államok rovására" - idézett a Reuters a hírügynökség által megszerzett dokumentumból.
A demokratikus alapelvek és a fékek, ellensúlyok rendszere súlyosan sérül. A törvényhozás, a bűnüldöző szervek és a média függetlensége megkérdőjeleződik. Az intézményrendszert - mint egy meghosszabbított kart - a politikai érdekek szolgálatába állítják, míg a Big Tech vállalatok egyfajta társirányító hatalomra tesznek szert - állítja a nagykövet.
Nem világos, hogy Elon Musk milyen mértékben befolyásolta a feljegyzés megfogalmazását, de az tény, hogy a német politikában való példátlan beavatkozása és a szélsőjobboldal hatalomra juttatására tett nyílt kísérletei komoly aggodalmakat vetnek fel.
Az új elnök átmeneti csapata nem fűzött megjegyzéseket a német nagykövet értékeléséhez. Az amerikai választók demokratikus szavazáson választották meg Donald Trumpot - emlékeztetett a német külügyminisztérium, amely hozzáfűzte: "szorosan együttműködik az új amerikai kormányzattal Németország és Európa érdekében".
Annalena Baerbock ezt utólag pontosította. "Természetesen továbbra is kiállunk saját érdekeinkért" - mondta a külügyminiszter, aki magyarázatul hozzátette: Michaelis csak a munkáját végzi, Trump pedig egy pillanatig sem titkolta elképzeléseit.
Olaf Scholz kancellár leköszönő kormánya az amerikai elnökválasztás óta jellemzően kerülte, hogy közvetlenül, nyilvánosan kritizálja Trumpot.
Németországban a nagykövetek leváltása nem történik meg automatikusan egy új kormány megalakulásakor, csupán akkor, ha a körülmények – legyenek azok diplomáciai vagy más jellegű okok – indokolttá teszik a változást.
Michaelis eligazításnak szánt feljegyzése arra is emlékeztet, hogy Trump a bírói testületre számít céljai előmozdítása érdekében. Példaként megjegyezte: az amerikai Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban kiterjesztette az elnöki hatásköröket, ami lehetővé tette Trump számára, hogy megkerülje a hagyományos fékek és ellensúlyok rendszerét.
A nagykövet úgy véli, hogy van okunk bízni a jövőben, hiszen még a legelkötelezettebb bírálók is azt sejtik, hogy a [Legfelsőbb Bíróság] meg fogja gátolni a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulását.
A hivatalba lépő elnök számára alapvetően fontos, hogy politikai és személyes ambícióit megvalósítsa. Ebbe beletartozik a tömeges kitoloncolás, a feltételezett ellenfelek megbüntetése, valamint a saját jogi védettsége biztosítása. Az igazságügyi minisztérium és az FBI irányítása kulcsszerepet játszik e célok elérésében.
Michaelis véleménye szerint Trump számos lehetőséggel rendelkezik arra, hogy elképzeléseit rákényszerítse az egyes államokra. A nagykövet nem zárja ki, hogy a katonai erőket bevethetik egy feltételezett "lázadás" vagy "invázió" esetén, még akkor is, ha az 1878-ban életbe lépett Posse Comitatus törvény – néhány kivételtől eltekintve – megtiltja a szövetségi hadsereg részvételét a belföldi bűnüldözési tevékenységekben.
A washingtoni német nagykövet arra utal, hogy az "első alkotmánymódosítás újraértelmezése" lehet a következő lépés, hiszen Trump és az X dollármilliárdos tulajdonosa, Elon Musk, már most is aktívan harcol a kritikákkal és a nem együttműködő médiacégek ellen.
Az egyik perekkel, büntetőeljárásokkal és engedélyek visszavonásával fenyeget, a másik algoritmusokat manipulál és felhasználói fiókokat blokkol
- írta Andreas Michaelis feljegyzésében.
Berlin már Trump első elnöki ciklusa alatt is feszültséggel terhelt viszonyt ápolt az Egyesült Államokkal. Az elnök gyakran emelte fel a hangját, és jelentős vámok bevezetésével fenyegetett, miközben folyamatosan bírálta Németországot amiatt, hogy nem teljesítette a NATO által meghatározott védelmi költségvetési célokat.
