A Semmelweis Egyetem és a MATE kutatói jelenleg a meddőség és a penészgomba által termelt toxinok közötti összefüggéseket kutatják.

A tüszőfolyadékban valamennyi vizsgált toxin kimutatható volt.

A mesterséges megtermékenyítés hatékonyságát különféle tényezők befolyásolhatják, és egy új tanulmány szerint a gombatoxinok, melyek élelmiszerekből származnak, külön figyelmet érdemelnek. A Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói elsőként bizonyították a penészgombák által termelt méreganyagok jelenlétét a humán tüszőfolyadékban, és részletesen megvizsgálták, hogyan hatnak ezek a toxinok a termékenységre. Az eredmények új megvilágításba helyezik a mesterséges megtermékenyítés körüli diskurzust, és rávilágítanak arra, hogy a környezeti tényezők, például a táplálkozás, milyen jelentős hatással lehetnek a reprodukciós folyamatokra.

A Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatása arra összpontosított, hogy feltárja, miként hatnak a mikotoxinok a tüszők fejlődésére, és hogyan befolyásolják ezek a megtermékenyülési folyamatokat. A tanulmány során huszonöt lombikprogramban részt vevő páciens tüszőfolyadék- és vérmintáit vizsgálták, hogy a leggyakoribb gombatoxinok jelenlétét és hatását elemezhessék.

A tüszőfolyadék elemzése során minden vizsgált toxin nyomaira bukkantunk, még abban az esetben is, ha a vérmintákban nem voltak észlelhetőek, vagy csak alacsony koncentrációban mutatkoztak meg.

"Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a follikuláris folyadékban található gombatoxinok hatással vannak bizonyos hormonok működésére, valamint a petesejtek minőségére és életképességére, ami végső soron a megtermékenyülés folyamatát is befolyásolhatja" - nyilatkozta dr. Szentirmay Apolka, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának szakértője, a kutatás első szerzője.

Dr. Szentirmay Apolka - fotókredit: Zellei Boglárka/Semmelweis Egyetem

Dr. Szőke Zsuzsanna, a MATE Genetika és Biotechnológia Intézet tudományos főmunkatársa, a kutatás társult utolsó szerzője hangsúlyozta, hogy ezen a kiemelkedő területen multidiszciplináris megközelítéssel, a humán és agrárszektorok közötti együttműködés révén igyekeznek feltárni az ismeretlen eredetű meddőség okait.

A szülészet-nőgyógyászat, embriológia, toxikológia, biotechnológia és analitika területein felmerülő különleges kihívásokkal szembesülve, multidiszciplináris csapatunk segítségével új nézőpontból tudtuk megvizsgálni a tüszőfolyadék gombatoxinokkal való kitettségét, valamint ennek a tüszőfejlődésre gyakorolt hatásait.

Dr. Szőke Zsuzsanna - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

A mikotoxinok olyan másodlagos metabolitok, amelyeket penészgombák állítanak elő, és amelyek potenciálisan mérgező hatásokkal bírnak. Ezek az anyagok nemcsak a mezőgazdasági terményekben, hanem a feldolgozott növényi és állati eredetű élelmiszerekben is megtalálhatóak. Az éghajlatváltozás következtében a mikotoxinok előfordulása és koncentrációja folyamatosan növekszik. Számos gombatoxin, például az aflatoxin, már bizonyítottan hozzájárulhat a májdaganatok kialakulásához. Emellett a toxinok hatással lehetnek a hormonális egyensúlyra is, bár a termékenységre gyakorolt konkrét hatásaikat eddig még nem elemezték alaposan. A meddőség sok esetben rejtélyes okok miatt alakul ki, és e mögött gyakran a hormonrendszer működészavara állhat.

Az egyik leggyakrabban előforduló ösztrogén-hasonló toxin, a kukoricában is megtalálható Zearalenon, melynek koncentrációja összefüggést mutatott a tüszőfolyadék ösztradiol-tartalmával. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy az ösztrogén receptorok számának növelésén keresztül a két hasonló kémiai szerkezetű vegyület egymás hatását erősíti. A Zearalenon az ösztrogén receptorokhoz kötődve csökkentheti a megtermékenyíthető, érett petesejtek számát. Továbbá a mikotoxin közvetlen DNS-károsító, valamint oxidaítv stressz-fokozó hatással is rendelkezik, melyek negatívan befolyásolják az embrió fejlődését.

Egy másik vizsgált toxin, néhány Fusarium penészgomba által termelt Fumonisin B1 kis koncentrációjú jelenléte a tüszőfolyadékban meglepő módon pozitívan hatott a tüszősejtek és a kinyert petesejtek arányára.

"Elképzelhető, hogy rendelkezik valamilyen védelmi tulajdonsággal; a napi életünk során is találkozunk penészgomba-alapú anyagokkal, amelyeket gyógyszerként alkalmazunk, mint például a penicillin" - magyarázza dr. Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa, aki a kutatás egyik utolsó szerzője.

Dr. Sára Levente - fénykép: Zellei Boglárka/Semmelweis Egyetem.

A tüszőfolyadék összetétele és a benne található komponensek arányai kulcsfontosságú információkat nyújtanak a tüszőérés folyamatáról. Bármilyen negatív hatás, amely a közeget éri, közvetlenül befolyásolhatja a peteérést és a terhesség kimenetelét. A gombatoxinok, amelyek a vérkeringésből a tüszőfolyadékba juthatnak, gyulladást, oxidatív stresszt és hormonális egyensúlyzavart idézhetnek elő.

"Tanulmányunk rámutat, milyen szerepet játszanak a környezeti tényezők a meddőség kialakulásában. További kutatásokkal kiegészítve eredményeink segíthetnek feltárni a meddőség egyes okait és megérteni, pontosan hogyan hatnak a gombatoxinok a női termékenységre" - mondja dr. Sára Levente, kiemelve, a kockázatok csökkentése érdekében a gombatoxin-szennyezés szorosabb nyomon követése szükséges az élelmiszerláncban.

A kutatás a Richter Kutatási Pályázat (RG-IPI-2023-TP17/026) keretein belül, valamint a Magyar Nemzeti Laboratóriumi Projekt keretében, az Agrárbiotechnológia és Precíziós Nemesítés program részeként, az Élelmiszerbiztonsági Nemzeti Laboratórium RRF-2.3.1-21-2022-00007 számú pályázati támogatásának segítségével valósult meg.

Ez a megjelenés a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel történt együttműködés keretében jött létre.

Természetesen! Íme egy egyedi változat: Képforrás: iStock