A kisebb hazai gyártócégek számára a digitalizáció kulcsfontosságú tényezővé vált.

Egy újonnan készült kutatás rávilágít arra, hogy a kisebb gyártó cégek vezetői között az üzleti siker és a technológiai fejlődés szoros összefonódásban létezik. Számukra ezek a fogalmak szinte egymással felcserélhetők, ami a modern vállalatirányítás alapvető elemeivé vált.

A hazai gyártószektor KKV-kategóriába sorolt szereplőinek fejlesztési terveiről készítetett kutatást a Siemens. Az idén áprilisban végzett telefonos felmérésben száz gyártással foglalkozó, magyarországi kis- és középvállalkozás döntéshozójának véleményét kérték ki. Ezek eredője azt mutatja, hogy a területen való boldogulás, az előrelépés egyet jelent a technológiai fejlesztésekkel, ám az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony.

Az innovációs kényszer világában élünk, ahol a folyamatos fejlődés és a megújulás elengedhetetlen. A technológiai újítások és a piaci igények gyors változása arra kényszerít minket, hogy folyamatosan keressük a kreatív megoldásokat és a hatékonyabb módszereket. Minden nap új kihívásokkal nézünk szembe, amelyek arra ösztönöznek, hogy kilépjünk a megszokott keretekből, és merjünk kockáztatni. Az innováció nem csupán lehetőség, hanem a fennmaradás kulcsa is; aki nem alkalmazkodik, az könnyen lemaradhat a versenyben. Az igazi kérdés tehát nem az, hogy mikor innoválunk, hanem hogy hogyan tudjuk ezt a kényszert úgy kezelni, hogy az inspiráló és eredményes legyen.

A felmérésben részt vevő döntéshozók túlnyomó többsége (94%) egyetértene azzal, hogy a technológiai innovációk kulcsszerepet játszanak versenyképességük megőrzésében. Különösen érdekes, hogy minden második válaszadó kifejezetten hangsúlyozza ezek fontosságát. Az innovációk legfőbb előnyét a hatékonyság növelésében látják (61%), ugyanakkor a cégek fele úgy véli, hogy a kiváló minőség, a költségek optimalizálása, valamint a gyorsaság terén is elengedhetetlenek.

Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve viszont többen vannak azok, akik gyengébbnek érzik helyzetüket versenytársaikhoz képest. Ezt a szubjektív értékelést megerősíti, hogy mindössze a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs is automatizálva a gyártás.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is korlátozott képet mutat: a megkérdezettek 67 százaléka egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Aki mégis, az elsősorban a gyártást automatizálja vagy IoT-eszközöket, ipari robotokat használ. Ebben a kérdésben az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek szignifikánsan jobb eredményekről számoltak be. Az ide tartozó vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, szintén többségében az automatizáció és a robotizáció terén.

Kész terveik vannak

A megkérdezett kis- és középvállalkozások (KKV-k) jelentős része, egészen pontosan 86%-a, a következő 3-5 évben technológiai jellegű fejlesztésekre készül. Emellett 12%-uk ugyan szeretne újításokat bevezetni, ám a jelenlegi erőforráshiány miatt nem tudják megvalósítani terveiket az elkövetkező években.

A fejlesztési terveket és vágyakat tekintve a legtöbb esetben szoros összhangban állnak egymással: a technológiai korszerűsítés, a kapacitásbővítés és a munkaerő tudását fejlesztése szerepel a középpontban. A válaszadók 44, illetve 34 százaléka emelte ki ezeket a célokat a tervezett lehetőségek között. A cégek 42 százaléka is érdeklődést mutat az energiához kapcsolódó fejlesztések iránt, mint például az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások kiaknázása vagy a járműflotta elektromosításának megvalósítása. Ugyanakkor csak 32 százalékuk jelezte, hogy a következő 3-5 év során konkrét lépéseket tervez ezek megvalósítására.

A fejlesztések kapcsán a résztvevők gyors megtérülést remélnek: a válaszadók 50%-a legkésőbb három éven belül szeretné visszanyerni a befektetését, míg csupán 10%-uk lenne hajlandó elfogadni öt évnél hosszabb időtávot. Ez összhangban áll azzal, hogy a technológiai újítások alkalmazása révén a teljesítmény és hatékonyság növelését 61%-uk, az árbevétel emelkedését 60%-uk, a költségek csökkentését 54%-uk, valamint a piaci pozíció megerősítését 51%-uk várja.

A megkérdezettek nem csupán a pénzügyi következmények miatt tartják lényegesnek a technológiai fejlesztéseket: a munkaerő megtartása (53%), új munkahelyek teremtése (37%) és a munkavállalók motivációjának fokozása (37%) is a beruházások pozitív oldalai között szerepelt. A válaszadók 40%-a jelezte, hogy tervezi a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzését. Érdekes módon azonban ez az arány a 500 millió forint feletti árbevételű vállalatok esetében jelentősen csökkent, csupán 13%-ot mutatva.

A pénz mellett számos helyen a munkaerő is komoly hiányt szenved.

A technológiai fejlesztések előmozdításának legnagyobb kihívása a résztvevő cégek körében elsősorban a belső erőforrások hiánya. A megkérdezett vállalatok több mint felénél a tőkehiány számít a legnagyobb akadálynak, míg a munkaerőhiány 40%-nál is problémát jelent. Továbbá, a külső finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférést a válaszadók 48% a nehézségek közé sorolta, amelyen belül a pályázati lehetőségek hiánya a cégek közel egyharmadát akadályozza a fejlődésben.

Ezzel szemben a tudás vagy szakértelem hiánya csupán minden tizedik vállalatnál számít tényezőnek, amely visszatarthatja őket a fejlődéstől, míg a generációs konfliktusok mindössze 7 százalékuknál merültek fel. Ezzel szemben olyan külső környezeti hatások, mint a piaci kilátások, a jogi szabályozás, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány sokkal inkább aggasztják a válaszadókat, hiszen ezek a tényezők a megkérdezettek 29 százalékát ösztönzik arra, hogy inkább kivárjanak.