A humusz a termőföld szívverése, amely életet ad a földnek.

Nemcsak a talaj szerkezetét javítja, hanem kulcsfontosságú a nitrogénellátásban is.

A NAK korábbi tájékoztatóiban a talajvizsgálatok során kapott eredmények között kiemelt szerepet kapott a KA (Arany-féle kötöttségi szám), a kémhatás (pH) és a mésztartalom. Ennek az az oka, hogy a pályázati követelmények teljesítése érdekében egyre több gazdálkodónak szükséges elvégeztetnie a talajvizsgálatokat. Ezért fontos, hogy a gazdálkodók képesek legyenek saját laboratóriumi vizsgálati eredményeik értelmezésére.

A humusz egy rendkívül gazdag szerves anyag, amely a talajban található, és kulcsszerepet játszik a növények tápanyagellátásában. Ez a sötét színű, porózus anyag a lebomló növényi és állati maradványokból, valamint mikroorganizmusok tevékenysége révén alakul ki. A humusz nemcsak a talaj termékenységét növeli, hanem hozzájárul a talaj vízmegtartó képességének javításához is, segítve ezzel a növények egészséges fejlődését. A humusz gazdag tápanyagokban, mint például nitrogén, foszfor és kálium, ezért elengedhetetlen a fenntartható mezőgazdaságban és a környezetvédelemben. Ezenkívül a humusz hozzájárul a talaj biológiai sokféleségének fenntartásához, támogatva a hasznos mikroorganizmusok és talajlakó élőlények életét.

A humusz a talaj szerves anyagának komplex keveréke, amely különböző összetételű és fizikai tulajdonságú szerves elemekből áll. A modern mezőgazdasági gyakorlatok, mint például a szalma és szármaradványok eltávolítása, a istállótrágyázás hiányosságai, valamint a nem megfelelő talajfedés, sajnos hozzájárulnak a humusz mennyiségének csökkenéséhez. A talajban található humusz szerepe rendkívül sokoldalú, legfontosabb funkciói között az alábbiakat emelhetjük ki:

A talajszerkezet kialakítása során a humusz, mint természetes ragasztóanyag, kulcsszerepet játszik a talaj elemi szemcséinek és vázrészeinek összekapcsolásában. Ennek következtében a talaj szerkezete morzsás vagy szemcsés formát ölt, ami jelentős hatással van a vízháztartásra és a lebomlási folyamatokra. A humusz különösen fontos tápanyagforrásként is, hiszen a talaj nitrogénkészletének 96-97%-a szerves anyagokban található. E nitrogén, amely a növények számára felvehető ásványi formákban (mint az NH4+ és NO3-) áll rendelkezésre, egyfajta raktárként funkcionál, amelyből a mikroszervezetek által a növények által hasznosítható formában szabadul fel. A nitrogén mennyisége szoros összefüggésben áll a talaj hőmérsékletével, nedvességével és levegőztettségével. A humusz fenntartja a tápanyagok hatékony megőrzését is, mivel a huminsavak megkötő képességük révén képesek a különböző tápanyagokat, például a kalciumot, foszfort, magnéziumot, ként és nyomelemeket, mint a réz, cink és mangán, stabilan tartani. A vízgazdálkodás szempontjából a humuszanyagok vízfelvétele messze meghaladja az agyagásványok vízmegkötését, így a humusztartalom nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is jelentős hatással bír a talaj víztartó képességére. Ezen kívül a humusz gazdagabb rétegei sötétebb színük révén hatékonyabban nyelik el a napfényt, így hozzájárulnak a talaj gyorsabb felmelegedéséhez. A humuszsavak pufferáló hatása is kiemelkedő, mivel képesek a talajba jutó savak és bázisok hatását közömbösíteni, ezzel megakadályozva a hirtelen pH-változásokat. A humusz tehát nem csupán a talaj tápanyagtartalmának megőrzésében, hanem a talaj egészségének és termékenységének fenntartásában is nélkülözhetetlen szereplő.

Fentieken túl a toxikus nehézfémek (Pb, Cd, Hg) megkötésével a talaj ásványi részéhez kapcsolódó humusz a környezeti ártalmakat is jelentősen mérsékli. A talajok toxikus elemekkel szembeni viselkedése tehát szorosan összefügg a humuszanyagok mennyiségével és minőségével.

A humusz valóban a "termőföld lelke", és ezért minden tudatos gazdának kötelessége, hogy megóvja a talajban található humuszt az erózió káros hatásaitól. Fontos, hogy a természetes szerves anyagokat visszajuttassuk a földbe, ezáltal támogassuk a humusz képződését. Emellett elengedhetetlen, hogy biztosítsuk az élőlények számára a megfelelő környezetet, amelyek nélkülözhetetlenek az átalakulási folyamatokhoz. Ezzel nemcsak a föld termékenységét védjük, hanem a természet egyensúlyát is megőrizzük.

A hazai talajvizsgálatok során a Tyurin-féle humuszmeghatározás vált a legelterjedtebb módszerré, mely egy kénsavas dikálium-dikromátos oxidációs eljáráson alapul. Ezt a technikát alkalmazzuk a humusztartalom meghatározására, amely elengedhetetlen a tápanyag-utánpótlási szaktanácsadás során, különösen a nitrogénadagok megállapításakor. A számítások során figyelembe kell venni a termőhelyi kategóriát, a talaj fizikai jellemzőit, és ezek alapján határozhatjuk meg, hogy az adott terület milyen mértékben képes nitrogént biztosítani a növények számára.

A humusz a talaj szerves összetevője, amely különféle összetételű és fizikai jellemzőkkel rendelkező szerves anyagok gazdag keverékét képezi. - Fotó: Pixabay

Tekintettel arra, hogy a nitrátérzékeny területek, beleértve az ST-AKG-t is, alá vannak vetve az általános irányelveknek és kötelezettségeknek a tápanyaggazdálkodási tervek kidolgozása során, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének védelméről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet szabályozza ezeket a kereteket. Ennek megfelelően az alábbi táblázat is ebből a jogszabályból származik, és tartalmazza a szántóföldi termőhelyek nitrogénellátottságának meghatározásához szükséges irányszámokat.

A különféle szaktanácsadó rendszerek eltérő nitrogénszinteket tartanak optimálisnak, és ennek megfelelően ajánlanak műtrágyázási mennyiséget. A cél az, hogy a talajban lévő természetes nitrogén mennyisége, kiegészítve a műtrágyával juttatott ásványi nitrogénnel, elérje a meghatározott szintet.

Érdemes lenne, úgynevezett nitrogénprofilt is megállapítani a gazdaság egy-egy jellemző táblájára, ahol 0-120 cm kerül meghatározásra a nitráttartalom. Ha a nitráttartalom maximuma a mélyebb rétegekben van, ez azt jelzi, hogy túlzott volt nitrogénfelhasználás és a nitrogén kimosódott. Ez gazdasági és környezeti kárt is jelent, amit meg kell előzni! Érdemes tájékozódni a legújabb fajták és hibridek nitrogénigényéről, ami sok esetben lényegesen kevesebb, mint 20-30 évvel ezelőtt. Nem szabad elfeledkezni azokról az új lehetőségekről sem, melyekkel sokkal hatékonyabban tudjuk pótolni a nitrogént, mint korábban.

Fontos kiemelni, hogy a humusz nem csupán egy "virágföld jellegű" anyag, amelyet azonnal elérhetünk. Nem lehet boltban megvásárolni, és nem helyettesíthető gyorsan műtrágyával. A humuszképződés egy hosszú távú, évtizedekig tartó biológiai és ökológiai folyamat eredménye. Ehhez folyamatosan szükség van szerves anyag visszaforgatására, élő talajélet fenntartására, kedvező nedvességi és levegőviszonyok kialakítására, valamint a megfelelő talajművelési technikák alkalmazására.

A gondos gazda nem csupán a jelenlegi terméseredményekre összpontosít, hanem a talaj jövőbeli termőképességére is figyelmet fordít. Ennek kulcsfontosságú eleme a humusz, amely a talaj egészségének és termékenységének egyik legfőbb alapja. Ha nem ügyelünk rá, könnyen kicsúszhat a kezünkből, de ha tudatosan és felelősségteljesen gazdálkodunk, a föld meg fogja hálálni a gondoskodást és a hosszú távú szemléletet.

Természetesen! Itt van egy egyedi változat a megadott szövegből: **Forrás: NAK** Ha szeretnél bármilyen konkrét információt vagy tartalmat bővíteni, kérlek, írd meg, és szívesen segítek!

Természetesen! Íme egy egyedi változat: Képforrás: pixabay.com