A Góbék kiemelkedő játékosának sérülése sajnálatos módon árnyékot vetett a szentegyházi teqballtornára.

A hétvégi szentegyházi nemzetközi tornán a házigazda Góbék Teqball Team sportolói mindössze egy trófeát tudtak elhozni a három lehetségesből. Sajnos a klub lengyel játékosa, Marek Pokwap sérülés miatt kénytelen volt feladni a küzdelmet az aranyérmekért, ami szomorúsággal töltötte el csapatát.

Nívós mezőny gyűlt össze a Góbék Teqball Tournament harmadik kiírásán, a szentegyházi Ambrus Pál Sportcsarnokban. Három kategóriában, férfi egyéniben, férfi párosban és vegyespárosban avattak győzteseket.

A székelyudvarhelyi klub sportolói számára a legfőbb célkitűzés az volt, hogy minden versenyszámban a dobogó legfelső fokára álljanak. Sajnos Marek Pokwap váratlan sérülése miatt ez az ambiciózus terv nem tudott megvalósulni.

A lengyel klasszis nem tudott kiállni az egyéni döntőre, valamint párosban a csoportgyőzelem után sem folytathatta a játékot Györgydeák Apor oldalán.

A háromból így csak egy aranyért küzdhettek meg, ezt pedig vegyesben Györgydeák Apor és Barabási Kinga meg is szerezték, a döntőben két játszmában győztek a szerb Nikola Mitro és magyarországi társa, Dezsényi Zsófia ellen. Ebben a versenyszámban még egy bronzérmet is gyűjtöttek a Góbék, Simó Bence és Miklós Tünde az elődöntőig meneteltek.

A másik két kategória közül végül egyéniben a szerb Bogdan Marojevic játék nélkül vehette át a trófeát, míg a férfi páros versenyben szintén szerb diadal született. A döntőben a háromszoros világbajnokok, Marojevic és Mitro, a magyar duó, Dombai Gergő és Cséri Soma ellen aratták győzelmüket.

A szentegyházi torna a székelyföldi sportolók számára az utolsó fontos állomást jelentette a december 3-7. között megrendezésre kerülő SZÉKELYUDVARHELYI TEQBALL-VILÁGBAJNOKSÁG előtt.

(Forrás: szekelysport)

Teqballozás a szentegyházi Ambrus Pál sportcsarnokban egy igazi különlegesség. Itt a sportág szerelmesei összegyűlnek, hogy megmutassák tudásukat és szenvedélyüket. Az élénk versenyszellem és a baráti hangulat keveredik, miközben a sportcsarnokban a labdák pattogása és a játékosok nevetése tölti meg a teret. A látványos mozdulatok és a technikai ügyesség lenyűgöző élményt nyújtanak minden résztvevőnek, legyen szó amatőrökről vagy profikról. Az Ambrus Pál sportcsarnok tehát nem csupán egy hely, hanem a teqball közösség szívverése, ahol a sportág iránti szeretet és az összetartozás érzése egyesíti a játékosokat.