A legközelebbi idegen civilizáció körülbelül 33.000 fényévnyire található tőlünk. Ez a távolság hatalmas, de a csillagászat folyamatos fejlődése reményt adhat arra, hogy egyszer felfedezzük a más életformák létezését a galaxisban.

Egy új kutatás ismét megerősítette a Földön kívüli élet ritkaságát, az eredmények szerint a Tejútrendszerben a technológiai civilizációk annyira kicsi, hogy a legközelebbiek potenciálisan kb. a túloldalon lehetnek.

Egy új tanulmány szerint a Tejútrendszerben a technológiai civilizációk rendkívül ritkák lehetnek: a legközelebbi fejlett idegen társadalom akár 33.000 fényévnyire is lehet tőlünk. A kutatás arra is rámutat, hogy az élet fennmaradásához szükséges környezeti feltételek - például a lemeztektonika és a szén-dioxid egyensúlya - sokkal ritkábbak, mint eddig gondoltuk.

A finn főváros, Helsinki ad otthont az EPSC-DPS 2025 tudományos konferenciának, ahol egy figyelemre méltó kutatás látott napvilágot. A kutatás eredményei azt sugallják, hogy a Tejútrendszerben élő technológiai civilizációk nem csupán ritkák, hanem valószínűleg hatalmas távolságra, akár 33.000 fényévnyire is elhelyezkedhetnek tőlünk. A tanulmányt Dr. Manuel Scherf és Helmut Lammer professzor készítette az Osztrák Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének keretein belül, Grazban. Számításaik alapján, ha valóban léteznek intelligens életformák a galaxisban, az első potenciális kapcsolatfelvétel lehetősége a Tejútrendszer túlsó oldalán található civilizációnál merülhet fel.

A kutatók a valószínűségeket a Föld életének gazdag történetéhez viszonyítva elemezték. Mivel az emberi civilizáció kialakulása a bolygónk 4,5 milliárd éves múltjának csupán egy apró, de jelentős részét képezi, a szerzők azt a következtetést vonták le, hogy egy idegen civilizációnak legalább 280.000 éven keresztül kell léteznie ahhoz, hogy párhuzamosan fejlődjön az emberiséggel. Ráadásul, ha a galaxisban egyszerre több technológiai társadalom is létezne – például tíz –, akkor mindegyiknek legalább tízmillió évig kellene fennmaradnia, hogy a kozmikus társadalom részeként működhessenek.

A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a földi bioszféra működése rendkívül érzékeny egyensúlyon nyugszik. A bolygónk légkörében található szén-dioxid mennyisége kulcsszerepet játszik abban, hogy egy világ mennyi ideig tudja fenntartani a fotoszintézist és a légkörének stabilitását. A szén-dioxid hozzájárul ahhoz, hogy a légkör ne távozzon az űrbe, de ha túlzottan felhalmozódik, akkor az üvegházhatás szélsőséges következményekkel járhat, ami a felszínt lakhatatlanná teheti. Ezt a törékeny egyensúlyt a lemezek mozgása, vagyis a szénkörforgás szabályozza, amely időről időre visszajuttatja a szén-dioxidot a légkörbe.

Dr. Scherf megállapításai szerint a Földön fennálló egyensúly hosszú távon nem stabil: "Idővel annyi szén-dioxid halmozódik fel a kőzetekben, hogy a fotoszintézis hatékonysága csökkenni kezd. A Föld esetében ez a folyamat valószínűleg 200 millió és 1 milliárd év között következik be." A kutatók különböző légköri modellek elemzésével arra jutottak, hogy egy olyan bolygó, amelynek légkörében 10 százaléknyi szén-dioxid található, akár 4,2 milliárd évig is képes fenntartani az élővilágot. Ezzel szemben, ha a szén-dioxid szintje csupán 1 százalék, akkor a bioszféra aktivitása legfeljebb 3,1 milliárd évre csökken.

A légkör egyik alapvető komponense az oxigén, amelynek minimum 18%-os jelenléte elengedhetetlen a bonyolultabb élőlények fennmaradásához. Ha az oxigénszint ennél alacsonyabb lenne, az megakadályozná a szabadban zajló égési folyamatokat, így a tűzhasználat és a fémek olvasztása – vagyis a technológiai innovációk kibontakozása – sosem történhetne meg.

A kutatás tehát nem csupán az élet megjelenésének fontosságát hangsúlyozza, hanem a civilizációk tartósságának kérdését is kiemeli. Minél hosszabb ideig képes egy technológiai társadalom fennmaradni, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy párhuzamosan létezzen egy másik, például az emberi civilizációval. Scherf és Lammer kalkulációi alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a legközelebbi intelligens civilizáció körülbelül 33.000 fényévnyire található - egy olyan távolság, amelyet a jelenlegi kommunikációs és űrutazási technológiáink nem képesek áthidalni.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek a becslések számos bizonytalansággal terheltek. Az élet eredete, a fotoszintézis kialakulása, a többsejtűség megjelenése és a technológiai fejlődés valószínűsége mind olyan tényezők, amelyeket a jelenlegi tudomány nem tud pontosan meghatározni. Ha ezek a folyamatok gyakoriak, akkor a galaxis akár tele is lehet intelligens élettel - ha viszont ritkák, akkor mi valóban egyedülállóak lehetünk a Tejútrendszerben.

Dr. Scherf optimizmusa töretlen a felfedezés folytatásával kapcsolatban. "Bár az idegen civilizációk létezése valóban ritkaságnak tűnik, egyetlen biztos módszer létezik arra, hogy ezt a kérdést megválaszoljuk: folytatnunk kell a kutatást. Ha a SETI-programok nem hoznak eredményt, az megerősíti a jelenlegi elképzeléseinket. De ha egyszer csak érkezik egy jel, az minden idők egyik legnagyobb tudományos áttörése lesz - hiszen végre bebizonyosodik, hogy nem vagyunk egyedül az Univerzumban."