Tizenkétezer ember megélhetését biztosította, most pedig csak a szél zúgása hallatszik az üresen álló telepen – így néz ki a bezárt Tungsram-gyár.
Egger Béla Bernát és társai egykori távírdaszerelő és -javító műhelyének története a 19. századba nyúlik vissza, de a valódi áttörést az 1889-es év hozta el, amikor megkezdték a nemrégiben feltalált izzólámpák gyártását. Ez a forradalmi találmány váratlan népszerűségnek örvendett, és megteremtette a Tungsram márkát, amely kezdetben csupán a volfrámszálas izzó elnevezésére szolgált. A vállalat később, a II. világháború előtti években, a világ élvonalába került, méltán vetekedve olyan gigászokkal, mint a GE, az Osram vagy a Philips. Bár a Tungsram a szocializmus időszakában is bővítette tevékenységét, és nem csupán a KGST országokba szállított, a fejlődés üteme lassan lelassult. Az innovációk és a kutatás-fejlesztésre szánt források csökkenése, valamint a növekvő előállítási költségek és globális ellátási lánc problémák végül a cég hanyatlásához vezettek, és 2022 végén csődöt kellett bejelenteniük. A Tungsram gazdag történetéről ebben a cikkben részletesebben is olvashat.
A Váci úton elhelyezkedő, körülbelül 15 hektáros területen, 75 különböző méretű épület található, és itt már egy ideje zajlik a felszámolási folyamat, ám a jövője még homályos. Az ingatlanok között számos olyan épület is fellelhető, amely méltóbb sorsra érdemes, hiszen műemléki védettséget élveznek. Júliusban napvilágot látott, hogy a Tungsram másik telephelyét, a Fóti úton, a Mol-csoport vásárolta meg, ahol stadiont és komplex sportparkot terveznek létrehozni. Az utóbbi napokban pedig kiderült, hogy a kormány ezt a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította. Az újpestiek azonban aggodalommal figyelik a fejleményeket, mivel tartanak a közeli kertváros nyugalmának felborulásától, és az önkormányzat jogi garanciák biztosítását kéri a helyiek érdekeinek védelme érdekében.
A Design Hét során izgalmas sétán vehetünk részt a gyárváros szívében, amely messze túlmutatott a csupán nosztalgikus barangoláson a lepusztult épületek között. A rendezők egy minikonferenciát és pop-up kiállítást szerveztek, amely során felfedték, milyen gazdag építészeti és szellemi értékek rejlenek egy ilyen ipari központban. Ez a program nem csak a város múltját idézte fel, hanem a jelen kihívásaira is rávilágított, új perspektívákat nyújtva a résztvevők számára.
A gyár területén hatalmas üvegbúrák sorakoznak bálákba gyűjtve, és a helyszínre való belépés kockázatos, hiszen a jobb időket megélt terület most már nem éppen biztonságos.
Nyitott naptár mellett heverő mosatlan kávéscsésze, különféle díjak és családi fényképek mesélnek az itt egykor zajló életről. A Tungsram, Magyarország egyik első vertikális vállalata, nem volt utolsó a sorban: Zalaegerszegen, Vácott, Kaposváron, Nagykanizsán és sok más vidéki nagyvárosban is üzemelt telepük. A Váci úti konglomerátum egykor 12 ezer embernek biztosított megélhetést. Egy, a bezárásig 27 éven át itt dolgozó munkás elmondása szerint a legszomorúbb nem is az épületek romlása volt, hanem a folyamat, ahogy a telep fokozatosan kiürült. Ezt azonban viszonylagosan kell kezelni, hiszen a Tungsram bezárásakor is körülbelül 6000 embert foglalkoztatott, ebből 1500-2000 fő Újpesten.
A tungsramos identitás nem csupán a volt dolgozók történeteiből fakadó blogbejegyzésekben él tovább, hanem abban is, hogy sokan közülük részt vettek a gyár hagyományos sétáján – sőt, akadt olyan is, akinek már az édesapja is a gyár falai között dolgozott. A munkásdinasztiák kialakulása nem meglepő jelenség a vállalatnál, hiszen az itt előállított prémium termékek nemcsak a minőséget, hanem a dolgozók számára rangot is biztosítottak. A fejlett munkásjóléti intézkedések pedig szinte minden élethelyzetben támogatták a munkavállalókat. A gyár területén óvoda, kultúrház, kórus és kantin működött, míg a közelben a strand várta a sportolni vágyókat. A dolgozók nyelvtanulásra és továbbképzésre is ösztönzést kaptak, így folyamatosan fejlődhettek. Az UTE támogatása is szerves részét képezte a gyár közösségi életének, hiszen a hétvégi meccseken és sportversenyeken a dolgozók – a melósoktól kezdve az igazgatókig – egy emberként szurkoltak, megmutatva ezzel a közösség erejét és összetartozását.
A telepen ma fújdogál a szél az üres épületek között, mintha a múlt emlékeit suttogná. A monumentális huta, ahol egykor ezerszám készültek az izzók üvegrészei, már régóta romokban hever, de a Tungsram egy új irányt talált, amikor vertikális farmokhoz kezdett világítást gyártani. Az ezzel foglalkozó cég állítólag még mindig itt működik, bár nem a legendás vállalat jogutódjaként, és hamarosan új helyszín után kell nézniük. A terület tehát egyfajta átmeneti állapotban leledzik, ami különösen fontossá tette a pénteki eseményt. Itt bepillantást nyerhettünk abba, hogyan tanulhatunk egy olyan gyártótól, amely bár letérdelt, egykor mégis a világ élvonalába tartozott, és hogyan építhetjük fel a jövőt a múlt tapasztalataiból.
a Tungsram nem csupán a tudományos közéletben játszott jelentős szerepet. A cég innovatív szellemisége és elkötelezett kutatói révén a világítástechnika terén is úttörővé vált. Az 1923-ban alapított kutatólabor a világítási technológia fejlődésének egyik mérföldkövévé vált, amely az Edison által inspirált megoldásokra épült. A Tungsram szabadalmai között számos olyan találmány található, amelyek forradalmasították az izzólámpák világát, és hozzájárultak a modern világítási megoldások kialakulásához. A 30-as években a televíziós képátvitel terén is élenjáró szerepet játszott, hiszen ők voltak a negyedik vállalat a világon, amely sikeresen végzett kísérleteket ezen a téren. Kiemelkedő tudósok, így Bay Zoltán fizikus is, a Tungsram szellemi műhelyében dolgoztak, ahol a gyár egyik épületének tetőteraszán felállított berendezésekkel először észlelte a radarvisszhangot a Holdról. A gyár látogatói között olyan Nobel-díjas szakemberek is megfordultak, akik hozzájárultak a tudományos diskurzushoz, és a Tungsram hírnevét tovább öregbítették. Az innováció és a tudomány iránti elkötelezettségük révén a Tungsram nem csupán egy gyár, hanem a tudományos fejlődés egyik fontos bástyája lett.
Nemzetközi beágyazottság: Az, hogy lépést tartson egy cég a technológia fejlődésével, elképzelhetetlen nemzetközi beágyazottság nélkül. Ám az ezzel összefüggésben keletkező széles körű kapcsolatrendszert a gyár az üzleti életben is igyekezett kihasználni. A kutatások iránya helyesen szabta meg a fejlődés útját, így a Tungsram olyan cégekkel konkurált a nemzetközi színtéren, mint a Philips; a General Electrickel való együttműködése szinte egyidős volt magával a Tungsrammal. 1989-ben pedig a II. világháború óta a legnagyobb külföldi vásárlás volt, amikor a GE felvásárolta a már korábban részvénytársasággá alakult Tungsram 50 százalékát plusz egy részvényt. 2018-ban hátráltak ki a magyar cég mögül.
Innovációs képesség: Távíróval kezdték, aztán amikor annak leáldozott, az izzó lett a sikertermék, végül pedig vertikális kertek fénytechnikájával próbálkoztak. A cég nagyon sokáig jól ment elébe a változásoknak, rugalmasan kezelte ezeket.
A történelmi hagyományokkal rendelkező vállalat felett ugyan eljárt az idő, de hiába a cég térdepelése, öröksége szerves részévé vált Újpest identitásának. Az, amit ránk hagytak, nem csupán épületek, hanem az itt végzett munka, a munkáslakások, a közösségi erőforrások, valamint a sport- és szabadidős létesítmények formájában él tovább. Ezért bízunk benne, hogy a telek jövőbeni hasznosítására olyan tartalmas terv készül, amely méltó módon összefoglalja, és továbbviszi ezt a gazdag örökséget, szolgálva a környék lakóit és közösségét.
